Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a KDNP
2136 DR. SURJÁN LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Új törvénytervezetet tárgyalunk, korán és későn. Későn, erről is sok szó esett már, jó lett volna sokkal jobban elmélyedni ebben az anyagban. Korán, hiszen mé g nem tudjuk, hogy miről szól ez a törvény. A pénzügyminiszter úr nagyon világosan elmondta, hogy lényeges változások várhatók. Dehát most azt kell tárgyaljuk, ami előttünk van. A tárgyalás megkönnyítésére sajnos a Pénzügyminisztérium nem nyújtotta be azok at a háttéranyagokat, amelyeket tavaly részben minden felkérés nélkül megkaptunk, részben pedig itt, erről a helyről kérve Békesi miniszter úr a Ház minden érdeklődő, sőt talán nem érdeklődő tagjának is megküldött. Én ezt erről a helyről megismétlem, bizto s vagyok benne ugyanis - ellentétben néhány képviselőtársammal , hogy elkészültek ezek a háttéranyagok, csak sajnos ezt a házszabályszerű kötelezettséget sorozatosan elmulasztjuk. Az én feltett szándékom, hogy minden egyes alkalommal ezt számon kérjem, hi szen az lenne jó, ha a Ház mindkét oldalán megalapozott döntéseket tudnánk hozni. Ki lehet nagyon sok mindent számolni otthon is az embernek a saját adómentes vagy nem adómentes számítógépén, azonban egyszerűen értelmetlen dolog elvégezni száz embernek azt a munkát, amit egy sokkal professzionálisabban el tud végezni. Ha már új törvény van, akkor nekem meglepő, de őszinte és tisztességes volt a pénzügyminiszternek az a bejelentése, hogy új törvény régi koncepcióval - ha nem is ezekkel a szavakkal, de lényeg ileg ezt mondta. Én egy kicsit megnéztem, hogy a tisztelt kormánypártok mit ígértek választási felkészülésük során éppen a személyi jövedelemadóval kapcsolatban. Szabaddemokrata ígéretet nem túl sokat láttam, egyet viszont igen, ami talán nem a választás e lőtt jelent meg, amelyet Ungár Klára képviselő asszony számon is kért, hogy nincs benne az anyagban, ez a bizonyos egy százalékról való döntési lehetőség. Azt hiszem, hogy jogos volt a számonkérés, hiszen a nyári sajtó arról szólt, hogy ez valószínűleg meg valósul. Az MSZP anyagában viszont azt láttuk, hogy jövedelemkülönbségek csökkentését várja a személyi jövedelemadótól a kormányra készülő MSZP. Én úgy érzem, hogy ez az anyag ezt sajnálatos módon nem teljesíti. Hogy csak egy kis példát mondjak: a háromeze r forintnál kisebb kifizetéseket negyven százalékkal adóztatjuk. Ha valaki a szabadidejét nem azzal tölti, hogy egy ilyen kis pénz megszerzéséért valami fizikai munkát vagy valamilyen egyéb tevékenységet végez, hanem egy játékkaszinóba megy el, akkor ezen játékkaszinóban esetenként valutában megszerzett nyereményét természetesen adómentesnek tekintjük, mert állítólag szerte a világon nagyon macerás dolog lenne egy játékkaszinót adóztatni. Ha hosszabb idő lenne, nem ilyen későn tárgyalunk, akkor elővehetnénk különféle ötleteket, most nyilván már nem lehet ezzel foglalkozni, de a példa mindenképpen szemléletes, hogy nem igazán abba az irányba mozdultunk el - ha már egyszer új törvényt hozunk , hogy ezek a célok teljesedjenek. (12.10) Az MSZP az adóstruktúra á talakításával kapcsolatban az államháztartás bevételei között mérsékelni kívánta azokat az adókat, amelyek a személyes jövedelmeket és a vállalkozói profitot terhelik és növelni a végső fogyasztást és a vagyonfelhalmozást terhelő tételeket. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó 70 százalékban vágyik emelkedni '95től '96ig, míg az áfánál ez az emelkedés mindössze 19 százalékos. A személyi jövedelemadó '95ben a tervek szerint 20 százalékát viseli az állami bevételeknek, '96ban 30 százalékát gondolják ebbő l behozni. Ez homlokegyenest ellenkezik azzal, amit a választási programban szerepeltettek. A személyi jövedelemadó rendszerében az inflációkövető valorizálást is célul tűzték ki, ezzel sem találkozunk és erről szó esett már itt, a vita folyamán. Azzal sze retném megvilágítani ennek a kérdésnek a mai állását, hogyha egy szellemi munkát végző ember a szellemi munkát végzők átlagkeresetének 80
