Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - UNGÁR KLÁRA, az SZDSZ
2125 fogalomként, de mégis erősen a fejünkbe vésette , és ezért nagy on nehezen elfogadhatók számomra azok a pénzügyminisztériumi mentségek, hogy a törvény már szeptember végén az Érdekegyeztető Tanács előtt volt. Pont az Alkotmánybíróság nyári és őszi döntései miatt egy ilyen módosítást, amely a nullakulcs megszüntetését célozza, már májusjúniusban el kellett volna küldeni a parlamenti képviselőknek és az Érdekegyeztető Tanács tagjainak is. Valójában nem is értem, hogy miért nem tette meg ezt a Pénzügyminisztérium. Aki ugyanis nyomon követte a személyi jövedelemadó törvén y születését, az tudja, hogy a Pénzügyminisztérium tulajdonképpen már júniusjúliusban fel volt készülve arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács tagjainak elküldje a törvénytervezetet. Itt valójában nemcsak egy kételyről, hanem egy kérdésről is szó van. Miért kell november 8án arra várnunk, hogy az Érdekegyeztető Tanács hogyan fog véleményt nyilvánítani a személyi jövedelemadóval kapcsolatban? Azt gondolom, hogy a felelősségnek legalábbis egy része a Pénzügyminisztériumot is terheli az időcsúszás miatt. Nézzü k a negatívumokat a konkrét törvényjavaslatban! Bokros Lajos pénzügyminiszter még az első 25 pontjában is említette, hogy a helyi adók súlyát kell növelni a központi adók terhére. Ennek egy viszonylag egyszerű technikája, amikor a helyben befizetett adókat a központi adóból le lehet írni. Ezt az intézményt ismerték az előző adórendszerek. A jelenlegi csak a társaságoknál költségként elszámolható változatot, részt tartotta meg. Ez nem helyes! Sokat tárgyaltunk a Pénzügyminisztériumban arról, hogy az állampol gárok az adójuk 1 százalékát az egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szabadon felkínálhassák, tehát az adó 1 százalékáról szabadon rendelkezhessenek. Az erre vonatkozó módosító javaslatunkat be fogjuk nyújtani. Most a törvényjavaslat legk ellemetlenebb részéről szeretnék beszélni, és ez az adótábla. Mondhatjuk azt, hogy nincs miről beszélni, hiszen nincs végleges adótábla. Ennek ellenére azt gondolom, hogy itt vagyunk a parlamentben, a kormány elénk tárta, beterjesztette ezt a javaslatot, t ehát arról kell és arról tudunk beszélni, ami előttünk van. Beszélhetünk arról, hogy milyen adótáblát kellene csinálni, de azt gondolom, ez a következő felszólalások témája lesz. Nézzük a mostani adótáblát! Nem véletlenül mondtam el az elején, hogy az adóz ásnak milyen elveket kellene szem előtt tartania. Teljesítie, elvárhatóe ettől az adótáblától, hogy a feketegazdaság súlyát nem növeli a gazdaságban? Elvárhatóe ettől az adótáblától, hogy behajtható lesz az általa megkívánt összeg? Nem vagyok meggyőződv e arról, hogy nem foge ellenkező hatást kiváltani ez az adótábla, mint amit az előterjesztők szándékoztak elérni. A teherviselés szempontjából valóban olyan adótábla kerülte elénk, amely igazságos, és a mai gazdasági helyzetünkben valóban optimális megol dás fekszike előttünk a tehermegosztás szempontjából? Azt gondolom, hogy ebből a szempontból is módosításra szorul a javaslat. A benyújtott négy - sőt az adózás rendjével még több - adótörvény megfelele annak a kritériumnak, hogy a helyben beszedhető adó k súlya növekedjék, a fogyasztásban beszedhető adók súlya legalább ne csökkenjen és a személyi jövedelemadóból beszedhető adó ne nőjön? Nem felel meg! Mondhatjuk azt, hogy ezeket az elveket időlegesen feladjuk, hiszen a bevételi követelmények a legfontosab bak - pénzügyminiszter úr ezt is mondta az expozéban. A személyi jövedelemadó törvény egyetlen biztos pontja, hogy a költségvetésnek mennyi bevételre van szüksége. Azt az egyetlenegy kérdést szeretném feltenni, hogy ha az alkotmányos aggályokat nem tudjuk a parlamentben olyan módosító indítványokkal eloszlatni, amelyek alapján tényleg nulla lesz a valószínűsége annak, hogy az Alkotmánybíróság akár egy részét is hatályon kívül helyezze, ha nem tudunk ilyen megoldást találni, akkor érdemese ezt az így bizony talanná váló bevételi követelményt e törvénytervezet legfőbb prioritásává tenni? Képzeljék el azt a helyzetet, amikor az Alkotmánybíróság e törvénytervezet egy részét hatályon kívül helyezi - és rögtön 30 milliárd forint kiesik a költségvetésből.
