Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - SOÓS GYŐZŐ, az MSZP - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA, a KDNP
2093 hogy a költségvetési javaslat nem elég realista, mivel ne m számol eléggé a restrikció keltette társadalmi feszültségekkel. Ez év végére már az lett a helyzet, hogy egy sztrájkhullámnak tett engedmény esetén összeomolhat a költségvetés. Ezért ennek a költségvetésnek a tárgyalása már tulajdonképpen egy kezdődő drá ma küszöbén zajlik. Nem lehet tudni, hogy hol van a társadalmi tűrőképesség határa. De ezt nyilvánvalóan a kormány - és egyetlen felelős politikai szerv - sem kívánja konkrétan megtudni. Mi úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan a reálbérek négyszázalékos csö kkentésének a terve. Nemcsak a nyereséges állami vállalatoknál, de a közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél is lehetővé kell tenni legalább azt, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. A költségvetés tételeire térve, a bevételeknél meg kell jegyeznünk, hogy meg felelő gazdaság- és iparpolitika, szerkezetátalakítási eredmények esetén a gazdálkodó szervezetektől már több bevételre lehetne számítani. Ugyanez vonatkozik a feketegazdaság felszámolására tett, illetve teendő hathatósabb intézkedések esetén is. Sajnos, a z idén is meg kell kérdőjeleznünk a mintegy százmilliárdos privatizációs tervezett bevételt, kettős ok miatt. Egyrészt az eddigi tapasztalatok nagyfokú labilitásra mutatnak, másrészt a bevételeknek a gazdaságba fordítása lenne a célszerű, hogy végül is hat ványozottan jelenhessenek majd meg a költségvetésben. A költségvetési csomaghoz tartozó adótörvénymódosításoknál mutatunk majd rá az egyéni vállalkozókat érintő súlyos intézkedésekre. Itt pedig arra, hogy emiatt az e szektortól várt befizetések is várható an csökkenni fognak. Ugyancsak problémás az önkormányzatokhoz telepített helyi adókivetésekből a központi költségvetésben tervezett bevételi összeg. A kiadási oldalon ki kell állnunk a létfontosságú területek ellátása s a növekedést előmozdító költségvetés i tételek érdekében. Mivel a gazdasági növekedést tartjuk az egyensúlyjavítás egyetlen valódi megoldást hozó eszközének, a költségvetéstől is számon kérjük, a maga eszközeivel megtesze mindent ennek előmozdítására. Úgy véljük, egyelőre kevés a termelésfej lesztésre, exportösztönzésre fordított előirányzat. Rendkívül aggályos egyes nagy fontosságú alapok beintegrálódása a költségvetésbe, s főleg nem megfelelő helyre kerülése. Így semmiképpen nem értünk egyet az Országos Tudományos Kutatási Alapnak a művelődé si tárcához kerülésével. Általában keveselljük a műszaki fejlesztés, az innovációkutatási területek támogatását. Nem értünk egyet azzal, hogy az árfolyamváltozások miatt az MNBvel szemben keletkező, lejárat nélküli, nulla kamatozású adósság előző évi állo mányának öt százalékát piaci kamatozású kötvénnyé kell átalakítani. Az elmondottak alapján elfogadhatatlannak tartjuk a költségvetést fő összegeiben és összességében egyaránt. A költségvetési hiánynak a GDP négy százalékában való meghatározása jó lenne, de nem ajánljuk ennek tabuként való kezelését. A megfelelő gazdaságpolitikai fordulat esetén - s ez kritikánk fő része - gazdasági növekedés elérésével fog majd az egyensúly javuló tendenciát eredményezni. Kritikánk másik fő része lényegében a társadalmi sta bilitás, az ország jövője érdekében fogalmazódott meg. E sztrájkfenyegetett országban, úgy véljük, megszívlelendő ez, mivel társadalmi stabilizáció nélkül nincs pénzügyi, költségvetési stabilitás sem. Időm hátralévő részében szeretnék kitérni az előző vezé rszónoklat egy megjegyzésére, mely szerint sajnálatos, hogy az előző ciklusban törés következett be az egyébként ugyancsak súlyos problémákkal küszködő gazdaságpolitikában. A megjegyzés szerint ez abban állt, hogy a Kupaprogram megbukott a személyével egy ütt. A mi véleményünk szerint az előző négy év kormánya valóban óriási nehézségekkel, negyven év örökségével küszködve, választási bukásának idejére - igenis - felmutatta a gazdasági növekedést és azokat a kedvező mutatókat, amelyeket ugyan egészségtelenne k minősítettek, de véleményünk szerint mégis ezen alapul a további fejlődés lehetősége is. Mi úgy véljük, a nagyon komoly törés az új kormány hatalomra kerülésével következett be, éspedig elsősorban azért, mert ígérete ellenére
