Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
2069 az APEHtől, míg a részletfizetés akár egyhárom évig is elhúzó dhat, s ebből bizony nagyon komoly kamatelőnye származik az áfavisszaigényelt pénzzel gazdálkodó vállalkozónak. Egy négyöt milliárdos éves kihatású tételnél akár az egymilliárd forintot is elérheti az a pénzösszeg, amitől a költségvetés elesik elmaradt k amatbevételek kapcsán. Én azt gondolom tehát, hogy bár az áfatörvény módosítása nem igazán nagy lélegzetű és annak szándékai, céljai tiszteletreméltóak és elfogadhatóak, ám a Fidesz elvi alapokon, abból a szempontból nézve, hogy a kívánatos adócsökkentést ez a törvény nem nyújtja - és ez a forgalmi adónál egy adóalap szélesítésen keresztül adónövekedést tesz lehetővé , másrészt konkrét szabályozásbeli problémák, illetve hiányosságok miatt - nem kis mértékben a fiatalok elöljáróban említett problémájára von atkozóan - a törvényt a jelen formájában nem tartja elfogadhatónak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Pancza István képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviseletében. PANCZA ISTV ÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása időszerűvé vált. A közvélemény nagy várakozással és reménykedéssel kísé ri figyelemmel a jövedelem leggyakoribb elvonásával, az adózással összefüggő előterjesztéseket és az országgyűlési vitákat, mert reménykedik abban, hogy a kormányzat most már nem az állampolgárok terhére kívánja megkísérelni a költségvetési problémák megol dását, illetőleg enyhítését, hanem más forrásokat keres. A vita tárgyát képező törvénytervezet a fentieken túlmenően azért is felkelti az állampolgárok figyelmét, mert közismert, hogy a jelenlegi szabályozás kiskapuit, fogyatékosságait kihasználva sok eset ben visszaéltek az áfavisszatérítés, illetőleg visszaigénylés lehetőségeivel. A költségvetés ebben az évben is jelentős anyagi eszközöket veszített el a jogtalan visszaigénylés következtében. A tervezett módosítások azonban csalódást okoznak, mert lényeg i, jelentős változásokat a javaslat nem tartalmaz. Az általános forgalmi adóra vonatkozó alapvető rendelkezések, beleértve a joggyakorlat által is kifogásolt szabályozási hiányosságokat, továbbra is változatlanok maradnak. Az általános forgalmi adóból szár mazó költségvetési bevételek növelését a törvénytervezet ez esetben alapvetően nem az egyes termékek adókulcsának változtatásával, hanem elsősorban az adóalap kiszélesítésével kívánja növelni. Bár meg kell jegyezni, hogy az 1. és 2. számú mellékletben a te rmészetes hatóanyagú gyógyászati készítmények, a palackozott tiszta PBgáz, italporok, a hírügynökségi szolgáltatások, illetve a lakóingatlanok bérbeadása áfakulcsa módosul, de ezek hatása társadalmi összességében közelítőleg kiegyenlíti egymást. A törvény tervezet az áfa hatálya alá vonja a jognak és más immateriális javaknak, így a szerzői, feltalálói és szabadalmi jogoknak stb. gazdasági társaságba való apportálását, és ezzel az apportot teljeskörűen adóztathatóvá teszi. A törvénytervezet ezzel ugyan lehe tővé teszi a költségvetési bevételek új jogcímen való növelését, ugyanakkor jelentős mértékben nehezíti, sok esetben például a szellemi termékek előállítói - írók, zeneszerzők vagy eredetileg új ismeretanyagot alkotó feltalálók, kutatók, tehát a szellemi é let reprezentánsai - számára lehetetlenné teszi a vállalatalapítást. Az immateriális apport intézménye éppen az ország jövője szempontjából különlegesen fontos ismeretekkel és sajnálatos módon materiális tőkével rendelkező emberek vállalkozási útja. A java slat több módosítást is tartalmaz, sajnálatos azonban, hogy ezek egy része nagyon nehezen értelmezhető, más része pedig végrehajthatatlannak tűnik. Vitatható a törvénytervezet 2. §a abból a szempontból is, hogy apportálással természetes tulajdonossá nem v álik, azaz az apportáló, mint az apport tulajdonosa alapjában véve birtokon belül
