Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
204 Ezt csak azoknak kívánom üzenni, akik még most is operettkatonaságról és építő honvédekről beszélnek! Mindnyájan emlékszünk, hogy 1953 nyarán egy egész ország hogy várta a Nagy Imreféle programot. Nagy Imre feloszlatta az internálótáborokat, eltörölte a kuláklistát, felo ldotta a kitelepítettek lakáselhagyási tilalmát - egyedül a munkaszolgálatosok maradtak. Sőt egyesek, akik erre protestáltak - köztük én - büntetésből Uzsabányára kerültek, a kőbányába. Így nézett ki tehát a politikai diszkriminációból való enyhülés, amely az egész országra kihatott - kivéve a munkaszolgálaton lévőket. '53 őszétől pedig már szénbányákba is kezdték vinni a munkaszolgálatosokat, miután a katonai repülőterek építése befejeződött. Felállították a bányamunkáscsoport zászlóaljat, és ennek a közpo nti bányászcsoportparancsnokságnak az élén Maléter Pál ezredes szerepelt. Egy nagyon érdekes jelenségre szeretném még felhívni a figyelmüket: A szervezési és módosítási csoportfőnökség a Magyar Néphadsereg keretein belül 1956. szeptember 28án szó szerint azt jelentette a honvédelmi miniszternek - mert addigra ezeket a munkaszolgálatosokat átkeresztelték katonai műszaki kisegítő alakulatnak : "A katonai műszaki kisegítő alakulat működtetése ellentétes a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által a kényszermunka tárgyában készített egyezménnyel. Az alakulat működése az alkotmányban foglalt hadkötelezettséget olyan tágan értelmezi, amely nem egyeztethető össze a szocialista törvényességgel." Akkor már valami reformszellemiség kezdődött, ami sajnos még a mai napig nem fejeződött be. Térjünk vissza akkor a konkrét törvényjavaslatra! Az Alkotmánybíróság nevezetes határozata, az 1/1995.(II.8.), a következőt mondja: "A személyes szabadságot súlyosan, harminc napot meghaladóan korlátozó következő sérelemért kárpótlás jár : ... c) munkaszolgálat". Nem azt mondja, hogy harctéri alakulatnál teljesített, nem azt mondja, hogy második világháborúban teljesített, nem azt mondja, hogy zöld parolival, kék csizmában teljesített, hanem "a" munkaszolgálat - és nem határozza meg, hol, mikor és miért. Természetes, ma is vannak komoly erők, amelyek arra dolgoznak, hogy ha már a börtönre kénytelenek azt mondani, mindegy, hogy Horthyrendszer, Rákosirendszer vagy Kádárrendszer, az internálásra szintén, a kitelepítésre szinté n; egyedül a munkaszolgálat az, ahol nem esik egyenlő elbírálás alá, mert csakis a második világháborúban..! Ez majdnem ugyanaz, mintha azt mondanák, hogy az életveszélyben! Tessék mondani, mi a különbség a második világháború időtartama és a fennálló álla ndó háborús életveszély között! Semmi! Ez egy jelző kicserélése és fenntartása egy további politikai diszkriminációnak! Ez ellen az a tízezer magyar volt munkaszolgálatos, erkölcseiben és emberi méltóságában megsértve, innen, erről a helyről személyemben t iltakozik. (Taps az FKGP és a KDNP padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Helyes! Nagyon helyes!) Kérem, ezt nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy 400 ezer embert érint a kárpótlás, és ezért nem férhet bele ez a tízezer; azok, akik okkal és joggal elvárj ák tőlünk, hogy ma már végre legyen helye a megbékélésnek, tényleg borítsunk fátylat a múltra. Hát akkor itt kell kezdődni annak a megbékélésnek! Itt kell kezdődni annak a szándéknak, hogy ezeket a megbélyegzett embereket valóban legalább erkölcsi elégtéte lhez és némi anyagihoz kell juttatni. Kérem, hatvan éven felüliek már mindnyájan! Hogy hányan érik meg, míg ebben valami jogerős döntés lesz, nem lehet tudni. És ha életjáradékot kapnának kárpótlás címén, ki és mi garantálja azt, hogy tíz évig fogják az ál lamot sarcolni azért? Tessék tudomásul venni: mi, a Rákosirendszer egykori munkaszolgálatosai nem kérünk kárpótlást. Nem kérünk - de fizessék ki az akkor elszámolt munkabérünket, az 195156. évtől kezdve, az évi törvényes kamattal, a mai napig! Akkor nem kérünk kárpótlást! (Taps az FKGP és a KDNP padsoraiban.) Fizessék meg azt, hogy a munkaerőnket hasznosították, rongyokba öltöztettek bennünket, egyáltalában: ki voltunk zárva minden előléptetésből. Tessék mutatni Magyarországon
