Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - Dr. Gáspár Miklós (KDNP) - a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez - "Mi az oka az MNB 1994 óta keletkezett hatalmas pénzügyi árfolyamveszteségének?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2023 ez a súlyos veszteség sújtja az országot? Terhele valakit felelősség a súlyos veszteségért, illető leg az ellenakciók esetleges elmaradásáért, vagy a hibás ellenlépésekért? Elnök úr helyesnek tartjae ezek után, hogy a Magyar Nemzeti Bank új rendelete szerint a bank lényeges műveletei 20 évig titkosak lesznek, tehát azok az Országgyűlés és a közvélemén y előtt nem lesznek ismertek? Elnök úr véleménye szerint mennyiben lehet az úgynevezett Bokroscsomagot az említett árfolyamveszteségek társadalomra való áthárításának tekinteni? Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) Kénytelen vagyok felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy kissé nagyobb figyelemmel kísérjék a teremben folyó vitát. Képviselőtársamnak pedig azt szeretném mondani, hogy nem valószínű, hogy az általa felsorolt so ksok kérdés mindegyikére az elnök úr két percben tud válaszolni. Azt hiszem, a kérdés feltevésének módja nem esett egybe az azonnali kérdések jellegével. Csak ezt szeretném a további vitát elkerülendő megjegyezni. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank eln öke válaszol a kérdésre. (14.50) DR. SURÁNYI GYÖRGY , a Magyar Nemzeti Bank elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Igyekszem nagyon röviden válaszolni a kérdésére. Hadd kezdjem egy értelmezéssel! Úgy gondolom, hogy a 17 nev es közgazdász levelében pontatlan. Nem következett be az a 4,7 milliárd dolláros árfolyamveszteség az elmúlt időszakban, amit ők megjelölnek. Ami bekövetkezett, az 3,7 milliárd, és nem veszteség, hanem annak következménye, hogy az adósságát minden ország e gy valutában, egy devizában szokta kifejezni. Ha az adott időszakban az amerikai dollár nagyon jelentékenyen gyengül, akkor egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek jenben, márkában, dollárban és egyéb valutákban, devizákban van adóssága, természet esen dollárban kifejezve növekszik az adóssága. Itt veszteségről, veszteség realizálásáról nincs szó. A Magyar Nemzeti Bank 1994ben 6,2 milliárd forintot veszített a keresztárfolyamokon, 1995. szeptember 30áig 10,7 milliárd forintot nyert a keresztárfoly amokon. Ezek után a tényleges helyzet: A Magyar Nemzeti Bank az ország adósságának csak mintegy kétharmadát, 70 százalékát kezeli, tehát a többin lévő árfolyamveszteséget, ha ez bekövetkezik, a magánszektornak kell viselnie, ehhez nekünk nincs közünk. Amit a Magyar Nemzeti Bank kezel, azon az év első négy hónapjában körülbelül 2,3 milliárd dollárnyi veszteség keletkezett, az év azt követő időszakában áprilistól augusztusig másfél milliárd dollár nyereség. Annak megfelelően tehát, ahogy a dollár és a többi v aluta egymáshoz viszonyított árfolyama mozog, mi igyekszünk megfelelő árfolyamfedezeti műveleteket végezni. Nagyon örülnék, ha volna olyasvalaki a teremben, aki pontosan meg tudná nekünk előre mondani, hogy ezek az árfolyamok hogy fognak működni. Ebben az esetben nyilván nagyobb eredményességgel tudnánk a devizatartalékokat kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválaszra képviselőtársamat illeti a szó. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Elnök Úr! Köszönöm a válas zadási lehetőséget. Úgy érzem azonban, hogy lényeges, érdemi kérdés nyitva maradt. Az IMF Magyarországgal szemben megfogalmazott követelményeinek egyik legfontosabbika, hogy az ország külső nettó államadóssága a következő két költségvetési évben csökkenjen . Ezzel szemben úgy gondolom, mégis csak tény, hogy az ország nettó külső adósságállománya tendenciájában gyorsuló mértékben növekszik - az 1995 májusát megelőző 12 hónap alatt az említett 17 közgazdász szerint ötmilliárd dollárral.
