Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - DR. KÁDÁR BÉLA, az MDF
2002 A deficitlefaragás összetevőinek a vizsgálata fő vonásokban arra utal, hogy a másfél százaléko s GDPhez viszonyított deficitaránynak kereken egynegyede származik a jövedelemelinflálásból, a személyi jövedelemadó növeléséből, a fogyasztási típusú adók növeléséből, és a zöme, körülbelül a bruttó belföldi termék 1,1 százalékára rúgó javítás fakad a k öltségvetések közvetítésével történő tbjuttatások csökkentéséből. Ez a két szám egyértelműen jelzi, hogy a tervezett egyensúlyjavítás teljes mértékét lefedezik a lakossági terhek, illetve a lakossági elvonások. Most önmagában ezt lehet politikai, szociále tikai kérdésnek is tekinteni, de a közgazdász azt kérdezi: hol van akkor ebben a költségvetésben az ez év elején beígért reformhatás? (13.10) A költségvetés deficitfinanszírozási terheinek csökkentése? A kincstári gazdálkodás bevezetése; az államháztartási reform egyensúlyjavító hatása; a feketegazdaság elleni fellépés hozama? Kérdezhetjük bánkódva - Villon szavaival : hová lett a tavalyi hó - vagy hová lett a tavaszi hó... (Derültség.) És pénzügyminiszter urunk legfeljebb arra számí that, hogy Villon nyomán, ugye, erősödnek az országban a sikolyok: irgalmazz nékünk, Lajos herceg! (Derültség.) Kérdezem én azt, hogy pénzügyminiszter urunk nyomatékos megfogalmazása ellenére mennyiben gazdaságbarát ez a költségvetés. Hiszen amikor a költs égvetés bevételi oldala 7 százalékkal nő, akkor 30 százalékkal nő a társasági adókból származó bevétel, és különösen nehezül az egyéni vállalkozók helyzete ebben a költségvetésben a nullasávos adóztatás megszűnése és az adójóváírásból való kizárás következ tében. Pénzügyminiszter urunk azt mondá, hogy erőteljesen nő a gazdálkodószervezetek támogatására szánt összeg - ez úgy igaz; és azt is említette, hogy a központi beruházások nőnek - ez is igaz. De ezzel szemben áll - nem Belgrád bevétele, hanem - például az önerejű lakásépítkezésekre folyósítandó költségvetési támogatás radikális csökkentése. Tehát ilyen körülmények között nehéz gazdaságbarátságról beszélni, hiszen ha a bruttó belföldi termék százalékában fejezzük ki a különféle gazdasági támogatásokat, ak kor a gazdaságbarátság nem tükröződik, és gyakorlatilag egy nem könnyű évben a gazdaságnak a konjunktúrapolitikai és a struktúrapolitikai támogatást nélkülöznie kell. Egy dolog igaz: bankbarát ez a költségvetés; hiszen erőteljesen csökken az MNB és a banko k által befizetett különféle társasági adó, osztalék - körülbelül a GDP 0,7 százalékáról 0,4 százalékra. És a másik nagy teher, hogy mindenfajta fogadkozás ellenére nem sikerült visszafogni a költségvetés kamatszolgálati terheinek növekedését. A jövő évi k öltségvetés kiadási oldalon 93 milliárd forinttal nő, ebből a kamatnövekedés kereken 70 milliárd. Hát bizony, ez a jövő évi költségvetésben - és nem 535 milliárd szerepel, ahogy pénzügyminiszter urunk mondá, hanem 553 - egy eléggé jelentős öngól a magyar m odernizációs törekvések szempontjából, mert józan paraszti ésszel is úgy lehet feladatot megfogalmazni, hogy a legnagyobb költségvetési kiadási tételre kellett volna az össztüzet összpontosítani, nem pedig egy truffauti négyszáz csapással a társadalomnak szinte minden rétegét felbosszantani. A kamatfizetési terheket illetően: a kamatszínvonalnak csak 1 százalékos csökkentése 25 milliárd forintot jelent a kamatozó adósság jövő évi nagyságrendjének ismeretében. Hát hol marad ez a hatás? Sajnos a költségvetés egyre inkább egy sajátos díszlet lesz a Pénzügyminisztérium és a bankszféra közötti sajátos koreográfia - vagy pas de deux... (Derültség.) ... - számára, amelyben a bankrendszer a gazdaság helyett finanszírozza a költségvetést, a költségvetés pedig a magas kamatterheken keresztül jövedelmet von el a lakosságtól. Ez bizony egy bűvös kör - és egy ördögi kör. Nos, én nem óhajtok nagyon részletekbe menő kritikai analízist adni. Sajnos sok téves feltételezés, téves számítás, sarokszámkialakítás szerepel ebben a költségvetésben. Nem tudok egyetérteni azzal a felfogással, hogy a jövedelemelvonás és a belsőpiacszűkítés automatikusan
