Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1965 Tisztelt Ház! Az államháztartás pénzügyi reformjának egyik fontos jövő évi eleme az elkülönített állami pénzalapoknak, mint államháztartási alrendszernek, a szűkítése. A több éve tartó s, eddig mindig eredménytelenné vált kezdeményezések után '96. évtől a korábban 29 elkülönített állami pénzalap többsége ágazati célelőirányzatként integrálódik a központi költségvetésbe. Elkülönített állami pénzalapként javasoljuk működtetni '96ban az Út alapot, a Vízügyi Alapot, a Munkaerőpiaci Alapot, a Központi Környezetvédelmi Alapot és a Nemzeti Kulturális Alapot. Ezek azok az alapok, amelyek a finanszírozás sajátossága, a feladatok homogenitása, illetve a döntési folyamat különlegessége miatt indokol ják az elkülönített pénzalap szerinti működést. Hölgyeim és Uraim! Ez a logikai összefüggésrendszer áll a költségvetési törvényjavaslat intézkedéseinek a hátterében. Az elmúlt hetekben élénk vita folyt a magyar közéletben arról is, hogy mi a szerepe a Nemz etközi Valutaalapnak és a Világbanknak. Nemrég vendégül láthattuk első középeurópai útján James Wolfensohn urat, a Világbank júliusban megválasztott új elnökét is. Szeretném rögzíteni, hogy a jövő évi gazdaságpolitika és költségvetés szigorú kereteinek ki alakítása a magyar kormány munkájának eredménye és a magyar kormány döntése. Az önök elé letett javaslatok hazai szakemberek munkáját dicsérik. Meggyőződésem, hogy erre a szigorú költségvetési politikára nekünk van szükségünk, függetlenül attól, hogy milye n hitelszerződések előkészítése van folyamatban a nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Az csak megerősítheti a kormány gazdaságpolitikájának megalapozottságába vetett hitet mind itthon, mind külföldön, ha a nemzetközi pénzügyi intézmények támogatják a magya r kormány gazdaságpolitikáját. Nekünk elsősorban a magunk helyzetét kell a magunk eszközeivel rendezni. Ehhez pedig folytatni kell a megkezdett munkát, a stabilizációt, amihez a jövő évi költségvetés támogatására, elfogadására van szükség. Tisztelt Ház! A bruttó hazai termék négy százalékát el nem érő államháztartási deficit az erőforrásaink lehetőségeivel nincs antagonisztikus ellentmondásban, sőt a kitűzött célok csak így valósíthatók meg. Ezekhez azonban több sarokfeltétel is kapcsolódik. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül a legfontosabb elemeket bemutassam önöknek. (10.10) A költségvetés bevételi oldaláról csak röviden szeretnék szólni, mivel ezen tételek az adótörvények kapcsán amúgy is részletesen megvitatásra kerülnek. Itt az adókról csak a költségvetési hatások és a gazdaságpolitikai célok szempontjából szeretnék néhány mondatot mondani. A társasági adótörvény '96. évre tervezett módosítása továbbra is a beruházások ösztönzését célozza meg elsődlegesen. Szemben az 1995ben az osztott adókulcs révén megvalósított általános, minden vállalkozás által elérhető beruházásösztönzéssel, '96ban a tervezett adótörvénymódosítás bővíti a beruházások után érvényesíthető kedvezményeket a megvalósított új beruházások esetében. A törvénymó dosítás a kiemelt térségeket és a vállalkozási övezeteket kívánja e kedvezmények révén kedvezőbb pozícióba hozni. Az exportbevétel növekedését eredményező jelentős beruházások után további adókedvezmény érvényesítését fogalmazza meg a törvénytervezet. Az ú j gépberuházásokat érintő gyorsított, 30 százalékos amortizáció elszámolhatósága a gépek gyorsabb megtérülésén keresztül kívánja ösztönözni a vállalkozók beruházási kedvét. A módosításokra tekintettel a tervezett társasági adóbevétel pénzforgalmi szemlélet ben '96ban mintegy 71,8 milliárd forint nagyságrendben fog realizálódni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók a központi költségvetés egyik meghatározó bevételi forrását képezik. A privatizációs bevételek és a központi költségvetési szervek bevételei nélkül szám ított '96. évi bevételi előirányzatból részesedésük megközelíti a 46 százalékot. A kormány a fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzatainak kialakítása során az infláció jövő évi mérséklésének megalapozását tartotta szem előtt.
