Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA JÓZSEF, az MSZP
1942 nonprofit cégeket érintő kedvező változás, hogy a végleges pénzeszközátadást mentesíti a kiegészítő adó alól a törvénytervezet, és ez az intézkedés nem fog adókikerüléshez vezetni. A változások közül viszont többen is hiányoltuk, hogy a kapcsolt vállalkozásokba történő fejlesztési célú pénzeszközátcsoportosítást lehetővé tevő jogszabályokat most sem látjuk a terve zetben. Az igény még 1995ben fogalmazódott meg, és így ez várhatóan képviselői módosító javaslattal ismét a tisztelt Ház elé fog kerülni. Az adókulcs változatlanul hagyása mellett a javaslat számtalan területen kedvezményeket fogalmaz meg a vállalkozások számára. Ezek közül elsőként említem, hogy a termelőberuházások megvalósítását több konstrukcióban is támogatja. Az egyik, hogy azokat a tőkeerős nagyvállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek nagyszámú munkahely megteremtésével együtt jelentősen javíthatj ák majd az ország külkereskedelmi mérlegét. Az exportnöveléshez kötött támogatás kapcsán a vállalkozó megtakaríthatja számított adójának az 50 százalékát, ha 1995. december 31ét követően 1 milliárd forint feletti beruházást hajt végre, az exportárbevételé t pedig 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal tudja növelni az előző évihez képest. Erre a kedvezményre a beruházás üzembe helyezését követő öt éven keresztül lehetősége van a vállalkozónak. Legalább ilyen fontosságúnak tartom, hogy a kiemelt té rségekben megvalósuló beruházásokhoz az adó teljes összegét öt évig felajánlja a költségvetés. Ezekhez a kedvezményekhez enyhébb feltételek tartoznak, hiszen a cél itt elsősorban a hátrányos helyzet megszüntetése. A törvény fontosnak tartja, hogy a vállalk ozóknak az adott térségben székhellyel vagy telephellyel kell rendelkezniük, mert így biztosítható a foglalkoztatás hosszú távú fenntartása. Mindezek mellett fontos, hogy a beruházás az adott térségben összehangoltan fog megvalósulni, és a termelő beruházások kiegészülhetnek azokkal az infrastrukturális beruházásokkal is, amelyek révén a térség idegenforgalma jelentősen fejlődhet. Úgy gondolom, hogy ezek a javaslatok megalapozzák a 15 százalék feletti munkanélküliségű térségeknek a felzárkóztatását, de mindenképpen alkalmasak lesznek arra, hogy a további leszakadásukat meggátolják. A társasági adótörvény másik nagy áttörést jelentő intézkedése, hogy a hosszú évek óta tabuként kezelt amortizációs kulcsokat végre megváltoztatja. A számviteli törvény 19 91. évi elfogadásakor erős volt az óhaj a vállalkozók részéről, hogy a számviteli törvényben rögzített szabadságot tükrözze vissza a társasági adó is. A javaslat egyrészt ösztönzi a beruházást, hiszen 1995. december 31e után beszerzett eszközökre írja elő a gyorsabb leírást, másrészt megteremti annak lehetőségét, hogy a gyorsabb elszámolhatósággal a vállalkozók lépést tudjanak majd tartani a műszaki fejlődéssel, hiszen indokolt esetben az eszközök akár három vagy négy év után is cserélhetőek, a költségek k özött megképződik ennek fedezete. A beruházások ösztönzése mellett a törvény igyekszik összhangot teremteni a hatályos joganyaggal. Ilyen összehangolás történik meg például a lakásszövetkezetek és a társasházak adózását illető kérdésekben, amikor elsősorba n a lakásszövetkezetek adószabályainak a szigorításával teremti meg az egyenlőséget. A lakásszövetkezetek mindazon bevételeit adófizetési kötelezettség terheli, amelyeket a társasházaknál már korábban is terhelt ilyen adófizetési kötelezettség. A versenyeg yenlőség megteremtését azonban más szabályok is szolgálják. Ezek közül kiemelésre érdemesnek tartom, hogy több kiskaput is bezár a tervezet, amikor egyes költségek elszámolhatóságát szigorítja vagy egyszerűen megtiltja. Nagyobbrészt olyan költségek tartozn ak ebbe a körbe, amelyek a vállalkozások jövedelmét kivitték az országból. Itt kívánom megjegyezni, hogy remélhetően a társadalombiztosítási tartozások csökkentése irányában is hat majd az a rendelkezés, amely növeli az adózás előtti eredményt a járulék ké sedelmi
