Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ):
1879 Magyarországon, ebben a rendkívül zilált, rossz gazdasági környezetben egy olyan iparág, amelyik nyereséges lesz, sőt, oly mértékben lesz nyereséges, hogy a saját fejlesztéseit is képes lesz finanszírozni. Ez egy kiválóan funkcionáló iparág lesz. Akkor viszont fel kell tenni a kérdést: ha ez az iparág ennyire nyereséges lesz, ennyire saját forrásai gyűlnek össze, hogy önmagát fejleszteni tu dja, akkor miért kell ezt az iparágat privatizálni? Miért kell akkor ezt az iparágat eladni? Mert ha ez így nyereségessé válik, oly mértékben, hogy fejlesztését is képes finanszírozni, akkor ez a magyar államnak az egyik legjobb befektetése lenne. Végre le nne egy olyan állami iparág, amelyik nyereséges. Ezzel szemben, ha ezt az iparágat eladjuk, a tulajdonjogát eladjuk, egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen körülmények között; nem lehet tudni, hogy mennyire lesz az a vételár kielégítő, amit kapni fogunk, ha ezt eladjuk, előkészítetlen - mint Schalkhammer képviselőtársam utalt rá , nem kellőképpen előkészített módon, akkor tulajdonképpen itt a nemzeti értékek egy olyan kiárusítása folyik, amely megengedhetetlen; ráadásul azzal a céllal, hogy ez a költségveté sen lyukat tömjön be, és ezzel egy pillanatnyi feszültséget hidaljon át. Ez gazdaságpolitikailag nemcsak hogy megengedhetetlen, de kifejezetten bűnös tevékenység. És ezért a Független Kisgazdapárt, ahogy korábban is ellenezte a nemzet szempontjából létfont osságú iparágaknak, elsősorban az energiaiparnak a privatizációját és idegen kézre juttatását, ezért ehhez mi soha nem fogjuk adni a hozzájárulásunkat. És még egy nagyon súlyos buktatóra kell ennek kapcsán felhívni a figyelmet; az előttem szóló k is említették. Ahhoz, hogy az energiaipar az energiaárakon keresztül nyereségessé váljék, ahhoz olyan áremelésekre van szükség, amelyeknek az elviselésére pillanatnyilag a magyar társadalom képtelen. Képtelen ebben az ütemben és képtelen ebben a formában , amikor ennek a kompenzációja nem biztosított. És ez sajnos, olyan súllyal fog nehezedni az emberekre, ami nemcsak társadalmi feszültséget teremt, hanem beláthatatlan egyéb következményei is vannak. Mert igaz ugyan, hogy egyfelől nyereséget produkáló árat fognak megállapítani, de tessék majd figyelembe venni, hogy hányan lesznek képtelenek fizetni ennek az energiának a költségét. Itt nem arról lesz szó, hogy nem akarnak fizetni, hanem egyszerűen arról, hogy nem bírnak. Mert amikor egész sor más területen i s az infláció sújtja éppen a legnehezebb helyzetben lévő rétegeket, akkor nem lesznek képesek fizetni az energiaárat. És ez egy olyan körülmény, amellyel számolni kell; mert hiába próbálunk egyfelől rentábilis árakat megállapítani az energia és az energiah ordozók számára, ha másfelől viszont nem vesszük tekintetbe, hogy a piac, a vásárló, a fogyasztó ennek az árnak a megfizetésére nem lesz egyszerűen képes. És ez az egésznek egy olyan hátulütője, amit itt - én azt hiszem - nem gondoltak végig. És befejezésk épp: az előbb Bogár Zoltán igen tisztelt képviselőtársam, azt mondta, hogy mindez befolyik a költségvetés kék tengerébe. Kérem szépen, ez a költségvetés, amibe befolyik, ez nem egy kék tenger, hanem ez egy nagy mocsár; befolyik az egész az ecsedi lápba. Kö szönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Rott Nándor elhangzott beszédét. Szólásra következik Mádai Péter úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Szólásra készül Ivanics István úr, a Keresztényde mokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Mádai Péter úrnak. MÁDAI PÉTER (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Házacska! Ez nem bántás; még mindig elég sokan vagyunk, és azt gondolom, odafigyelünk. Könnyű helyzetben vagyok, mert az előttem szóló szabaddemokrata képviselők minden, általam is képviselt szakmai érvet elmondtak; Bauer Tamás még utánam van, ő majd válaszol egykét dologra, tehát én egy kicsit improvizálhatok.
