Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 31 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1834 amely Magyarországon a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánította - és sorolhatnám még tovább azokat a történelmi eseményeket, amelyek hozzá tartoztak a múlt század történelméhez. De ezekből azt a következtetést levonni, hogy a magyar asszimiláció ellen kell megalkotni a szlovák államnyelvtörvényt, azt hiszem, enyhén túlzás. Enyhén túlzás, mert úgy tűnik, a továbbiakban alaposak azok az aggályok, amelyek egy egyébként nem kifogásolható jogalkotói tevékenység veszélyeiről szólnak. Ugyanis nem lenne kifogásolható - ha egy állam úgy érzi, hogy a nyelvéről törvényt kell alkotni és a nyelvét védeni kell, hogy ezt megtegye. Ezt megtette más állam is. A kifogásolható abban van, ha ez a nyelvtörvény nem az állam nyelvét védi, han em a kisebbségi nyelvhasználatot igyekszik korlátozni, illetőleg az adott állam területén élő kisebbségek ellen irányul. A 4. §hoz fűzött indokolás azt mondja, hogy "a délszlovákiai iskolákba jelentős mértékben kerülnek irredenta tartalmú magyarországi t ankönyvek és segédeszközök, amelyek azon megszűnt Magyarország iránti nosztalgia érzéseit szuggerálják, amelyet magyar államként tüntetnek fel". Az 5. §hoz fűzött indokolás kimondja, hogy "a következetes nyelvtörvény hiánya főként DélSzlovákia nyelvileg vegyes területein az államnyelvnek a nyilvános közleményekből, a hivatalos érintkezésből és a helyi tájékoztatási eszközökből való kiszorításához vezet. A Szlovákiában kiadott időszaki és nem időszaki sajtótermékek kerülik a községek hivatalos elnevezését. Elkerülhetetlen, hogy ebben a környezetben is, ahol mindenütt szlovákok is élnek, felszámolják a szlovákellenes, diszkrimináló praktikákat". Köztudott, hogy DélSzlovákiában többségében magyar nemzetiségű lakosok élnek. Ez a nyelvtörvény kettős arculatú. Kettős arculatú, mert azt mondja, hogy nem érinti a kisebbségi nyelvhasználatot. Valójában amikor a többségi, az államnyelv használatát kötelezővé teszi, természetesen mindenhol érinti a kisebbségi nyelvhasználatot, ahol nincs lehetőség a kisebbségi nyelv használatára. Ilyen szempontból hadd utaljak mindjárt arra, hogy a törvény lehetővé teszi a kisebbségek nyelvhasználatát - az alkotmányhoz hasonlóan - a bíróságok előtt és a közigazgatásban. De a kivételt biztosító jogszabálynál - amire a büntető perrendta rtás és a polgári perrendtartás hivatkozik - már megállapítható, hogy a harmadik jogszabály hiányzik, a közigazgatás lehetősége. Tudniillik azt a szlovák államnyelvről szóló törvényt, amit korábban idéztem a 20 százalékos arány kapcsán, éppen ez a törvény hatályon kívül helyezi. Érzékelhető, hogy - bár az alkotmány lehetővé teszi - a külön törvénynek, amely szabályozta ezt a használatot, hatályon kívül helyezésével nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy - mondjuk - Dunaszerdahelyen, ahol a demo kratikus választások alapján a képviselőtestület 41 tagja magyar, magyar nyelven folyjék a képviselőtestület ülése. Mert nincs erre jogszabály, mert a korábbi megszűnik és hatályon kívül fogják helyezni. (Gellért Kis Gábor: Csak a jegyzőkönyvek szlovák n yelvűek!) Nemcsak a jegyzőkönyvek, hanem a felszólalások is. Ugyanígy ez a jogszabály arról szól, hogy a közjogi intézményekhez csak államnyelven lehet beadvánnyal fordulni. A hivatkozott alkotmány, egyéb nemzetközi keretegyezmények biztosítják a kisebbség i nyelvhasználatot. De kivételt ez a törvényjavaslat már nem enged meg. Az oktatás kérdésében szintén nagyon súlyos veszélyek álltak elő. Súlyos veszélyek álltak elő, mert az államnyelv ismeretét minden iskolában megkövetelik a tanároktól, még a magá niskolákban is. Kivételt képeznek a külföldi tanerők. Ha valamelyik tanár nem ismeri a szlovák államnyelvet megfelelő szinten, az megbírságolható. Hogy ki fogja azt elbírálni, hogy ki hogyan és miként ismeri az államnyelvet, erről ez a törvényjavaslat nem szól. Tehát akkor, amikor a szlovák parlament magyar nemzetiségű képviselői azon aggodalmuknak adnak hangot, hogy ez egy nagyon veszélyes javaslat, mert visszaélésre ad lehetőséget, akkor az jogilag valóban így van, helytálló az ő félelemérzetük, mert mind en magyar pedagógussal szemben el lehet járni, bírságot lehet kiszabni, mert megállapítják róla, hogy nem kellő mértékben ismeri a
