Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1698 1994. évi kiegészítő támogatásának és a központosított előirányzatok felhasználásának módjára, megállapításaira vonatkozó részt. Megáll apításaim, következtetéseim, javaslataim pedig az alábbiak szerint történnek. A központosított előirányzatok és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása az önkormányzatok forrásorientált normatív szabályozásának kiegészí tő elemét képezik. A szabályozás bevezetésekor elsősorban az önkormányzatiság kialakulásából, a szabályozórendszer változásából adódó problémák, a normatívák által nem kezelt egyedi helyzetekből, helyi sajátosságokból fakadó eltérő feladatok megoldásának s egítését szolgálták. A szabályozás bevezetésétől eltelt időszakban a pénzügyi szabályozás feltételeinek változása következtében szerepük lényegesen módosult, felértékelődött, aminek okai igen összetettek. A helyi önkormányzatok által felhasználható központ osított előirányzatok terhére történő finanszírozás lényegét, alapjait tekintve feladatfinanszírozásnak minősíthető. Működésével kapcsolatosan kifogásolható, hogy túlzottan szétaprózódott, sokféle jogcímen lehet hozzájutni. A konkrét feladatok ellátásához a költségvetés által biztosított központosított előirányzatok egy része nem a feladattal kapcsolatos kiadás egészére nyújt fedezetet. Más része pedig azáltal, hogy azt az önkormányzatnak meg kell előlegeznie, jelentős saját pénzeszközök folyamatos lekötés ét igényli. Így elsősorban az egyébként is hátrányos helyzetben levő önkormányzatok terheit növelik. A központosított támogatások olyan feladatok finanszírozásához járulnak hozzá, amelyekhez az önkormányzatok egyéb pénzügyi forrásaira, a polgármesteri hiva talok többletadminisztrációjára, szervező tevékenységére, helyi ismereteire van szükség. E sokirányú adatszolgáltatási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségnek, a törvények, rendeletek előírásainak azonban az önkormányzatok többsége - részben szakm ai felkészültség és technikai feltételek hiányában - nem tudott eleget tenni. A központosított előirányzatok igénylésénél az önkormányzatok nem mindig tartották be a jogszabályban foglaltakat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a törvényekben, rendeletekben az egyes támogatási formák igénybevételének, elszámolásának feltételei nem mindig egyértelműek, illetve hiányosak. Ezért a minisztériumok esetenként egymásnak is vagy a törvény szellemének ellentmondó állásfoglalásokat, útmutatókat adtak ki. Ennek ellenére a vizsgálatok során több olyan problémát állapítottak meg, amelyekre az állásfoglalások sem tértek ki. A központosított előirányzatokon belül a közműfejlesztések támogatása ösztönözte a lakosságot a közműhálózati infrastruktúra kiépítésére. Ugyanakkor az önk ormányzatok bevételeire és kiadási struktúrájára is kihatással volt. A kedvezmények miatt csökkentette a helyi adóból származó bevételt s az önkormányzati intézményeket érintő hozzájárulással növelte a kiadásokat. A nevelési segély kiegészítésének rendszer e a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben levő önkormányzatokat - amelyek megfelelő saját forrást nem tudnak biztosítani - kizárja e központi támogatásból. Ezért a jelenlegi formában történő működését nem látom hatékonynak. A kapott támogatásokat több esetben az előirányzatnál mérsékeltebb saját forrás felhasználása miatt nem tudták teljes mértékben igénybe venni. Tisztelt Képviselőtársaim! A közalkalmazotti törvény bevezetésével összefüggő többletkiadások egységes kiszámításánál a sokoldalú, körültekintő elők észítő munka ellenére az Fkategóriába való sorolást esetenként a jogszabálytól eltérően értelmezték. Ezért akik nem vették figyelembe a megváltozott törvényi előírásokat, jogtalanul jutottak előnyhöz azokkal szemben, akik a törvényi szigorításokat betartv a, saját forrásból rendezték az F, lehetséges kategória miatti többletkiadást. A közalkalmazotti törvény illetményrendszerének bevezetéséből adódó éves többletbérigény felmérését követően az önkormányzatok támogatását is éves szinten nem a pénzforgalmi sze mléletű finanszírozásnak megfelelően határozták meg, ami a központi költségvetésben 1,2 milliárd forintos szükségtelen többletkiadást eredményezett a kimutatott ellenőrzések szerint is.
