Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - Az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről szóló jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke:
1683 hogy tapasztalataink hasznosításában nehézséget és bizonytalanság ot okoz, ha az ellenőrzött szakmai tévedését, hibáját el nem ismerve, megállapításainkat mereven visszautasítja. Tudom, a szabályok nem ritkán ellentmondásosak, s lehet hivatkozni a törvények betűje és szelleme közötti egyenetlenségekre is - mint ahogy ezt már tapasztaltuk. Mégis arra kérem önöket, hogy bízzanak bennünk, hiszen nekünk egyetlen érdekünk van csak, s ez a valóság politikai motívumoktól független, pontos bemutatása. Kedvező változást jelez: a bizottsági elnökök értekezletén a közelmúltban lehet őségem volt arra, hogy véleményt cseréljünk a számvevőszéki tapasztalatok még hatékonyabb hasznosításáról. Kiemelkedően fontos, rendezett és további perspektívával biztat a számvevőszéki bizottsággal való kapcsolatunk. Közösen keressük azokat a lehetőségek et, célszerű megoldásokat, amelyek révén a számvevőszéki tevékenység még közvetlenebbül és célzottabban mozdíthatja elő a parlamenti képviselők munkáját. Felfogásunk szerint, amit eddigi, közel hatéves munkánk is alátámaszt, ellenőrzéseink hasznosítása min denekelőtt azzal mérhető, hogy mit és mennyit használ fel abból az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok. Ez a hasznosítás kétségkívül arra épül, hogy milyen átfogó irányítási, érdekeltségi, működési összefüggésekre tudnak rámutatni az ellenőrzések. Igen nagy eredménynek tartjuk, hogy a jogalkotás folyamatában az új törvények paragrafusaiban is közvetlenül testet öltenek tapasztalataink, javaslataink. Sok példa van erre. Nem törekedhetek a teljességre, így csak megemlítem az új privatizációs törvényt , az elkülönített állami pénzalapok mérlegének, továbbá a helyi önkormányzatok költségvetési beszámolójának auditálására vonatkozó előírásokat, a politikai pártok gazdálkodására irányuló szabályozás fejlesztését, a közbeszerzési törvényt, a számviteli törv ényt, a banktitokba való számvevőszéki betekintés lehetőségének megteremtését. Jog és kötelezettség az ÁSZ számára, hogy a vizsgálatai során felszínre kerülő jogsértések esetén következetesen éljen a rendelkezésre álló eszközökkel. Ám a kiragadott példasta tuálás jellegű fellépés nem lehet jellemző a Számvevőszékre. Az alkalomszerű fellépések általános visszatartó erejében a magam részéről csak korlátozottan hiszek. Mindemellett a jogsértéssel járó egyedi ügyek megoldása, a jog eszközeivel megtehető lépések megfelelő figyelmet kapnak munkánkban, még akkor is, ha nincs különösebb nyilvánossága azoknak az ügyeknek, ahol éppen fegyelmi vizsgálat vagy büntetőeljárás folyik. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, bátran mondhatom, legjobb tudásunk szerint igyekeztünk ellátni feladatainkat. Ha feltesszük a kérdést: vajon változotte az ÁSZ súlya megalakulása óta, akkor a válaszunk határozott igen. Ezt részben a rendszerváltás kibontakozásának tulajdonítjuk, továbbá annak, hogy feladataink, kötelezettségeink skálája az a dott törvények keretei között sokkal szélesebb, mint amit induláskor feltételeztünk. Felkészült és szakmailag elkötelezett munkatársaink is mind több tapasztalatra tesznek szert. Fejlődtek kapcsolataink a vizsgált szervekkel. A több mint fél évtizedes műkö dés során ellenőrzési, szervezési és metodikai tapasztalatokkal is gazdagodtunk. Engedjék meg, hogy a jövőre vonatkozóan mindössze két kérdést említsek befejezésül. Az egyik az, hogy nem kétséges, időszerűvé válhat majd a feladatainkat meghatározó törvény aktualizálása, finomítása, módosítása. Ezt indokolják az 1989ben elfogadott törvény életbe lépése óta végbement társadalmi és gazdasági változások, nem kevésbé az előttünk álló újszerű feladatok, ezek sorában az államháztartási reform is. Keressük a megol dásokat, amelyek révén az ÁSZ még tudatosabban követheti nyomon a nemzetgazdaság főbb vagyoni és pénzfolyamatait. Nagyobb figyelmet fordíthat a fiskális és monetáris szféra kölcsönkapcsolatainak a számvevőszéki ellenőrzések szempontjából fontos elemeire. T ovábbá megnyugtató megoldást kellene találnunk a nemzetközi összehasonlításban viszonylag szétforgácsolt, a helyi önkormányzatok működését segítő, s érdemben kontrolláló ellenőrzésekre is. A másik kérdés, amelynek kapcsán az önök idejét még igénybe veszem, az Állami Számvevőszék működési feltételeinek feszültsége, gondjai. Ezekre írásos jelentésünk is utal. A
