Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1674 hogyan lehet megteremteni az összhangját az alkotmánnyal és a Házszabállyal. De az nem várható el egy képviselőtől, hogy minden apparátus nélkül - és olyan apparátus nélkül, mint amilyennel egyébként a kormány és a kormán yzó pártok rendelkeznek - maga készítsen el akkora horderejű módosító javaslatokat, amelyek az alkotmányhoz és a Házszabályhoz való megfelelőséget biztosítani tudják. Tisztelettel kérem a kormányt, tegye ezt meg. A Magyar Demokrata Fórum nem fogja a részle tes vitára bocsátását támogatni ennek a törvényjavaslatnak, ha a kormány az általunk említett hibákat nem korrigálja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Dávid Ibolya vezérszónoklatát. Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Gyuricza Béla, a Fidesz részéről. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napirenden szereplő, T/1474. szám alatti törvényjavaslat valóban meglévő fontosságát és szükségszerűségét a Független Kisgazdapárt is elismeri. Ehhez kapcsolódóan néhány gondolatot engedjenek meg, hogy megfogalmazzunk e törvényjava slattal kapcsolatosan. A törvénytervezet a magyar jogtörténet során első ízben tesz kísérletet arra, hogy várhatóan hosszabb távra meghatározza a magyar titkosszolgálati közösség struktúráját, működésének leglényegesebb elemeit, helyét az állami szervek re ndszerében és viszonyát a társadalomhoz oly módon, hogy a demokratikus állam biztonságos működése megvalósuljon, ugyanakkor a társadalom és az állam alapintézményei ne sérüljenek. Titkosszolgálati törvényt alkotni e téma rendkívül kényes volta miatt nagy f eladat. Nagy konszenzuskészség és sok idő kell az alkalmazható megoldások kiérleléséhez. Nem véletlen, hogy még az oly nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is, mint Svájc vagy NagyBritannia, csak a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére születtek meg a titkosszolgálatok tevékenységét átfogó módon szabályozó, a társadalom számára is nyilvános jogszabályok. Ilyen sok időnk nekünk erre nem volt, és további idő sincs, hiszen e törvényt mindenképpen meg kell alkotnia az Országgyűl ésnek, mert a mai társadalmigazdasági helyzetben a titkosszolgálatokat a szabályozás jelenlegi állapotában - gondolok itt az 1990. évi X. törvényre - már nem lehet, nem szabad tartani. A jelenlegi szabályozás továbbélése a szolgálatok működésének ellehete tlenülését eredményezné, éppen a legfontosabb vonatkozásban, a titkos információgyűjtés területén. Nem volt és nincs e téren tehát sok időnk, így nagyfokú konszenzuskészséggel, az e körbeni érdekek föltárásával és konszenzusos érvényesítésével van esély mo st egy olyan európai színvonalú törvény megalkotására, amely az ország nemzetbiztonsági érdekeit a maga teljességében biztosítja és védi. Egy titkosszolgálatokkal foglalkozó törvény csak akkor lehet jó, ha végérvényesen képes feloldani a tá rsadalom és a szolgálatok között, valamint a biztonsággal foglalkozó szolgálatok egymás közötti, valamennyiünk által ismert okok miatt meglévő, a múltban gyökerező feszültségeket. (16.30) Kell hogy az állampolgár megértse a titkosszolgálati munka szükséges ségét, ne ellenségnek, hanem a sajátjának tekintse a szolgálatokat, továbbá megértse, hogy a szolgálatok léte szükséges rossz: de ezeket az állam mint eszközt kénytelen alkalmazni külső és belső érdekeinek biztosítása, a demokratikusan működő társadalom vé delme érdekében. A törvénnyel szemben támasztott követelmény az is, hogy a szolgálatokat integrálja a társadalom demokratikus működését biztosító intézmények sorába, rendszerébe. Társadalmi támogatottság hiányában a szolgálatok ismét elidegenednek, és végs ő soron működésképtelenné válnak. Kérdés,
