Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1671 szerint "Törvény alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja." - és nagyon örültem Füzessy képviselő úr vezérszónoki előadásának, amely szintén kitért ezekre a problémákra. (16.10) Az alkotmány 59. §ának (1) bekezdése pedig azt mondja: az alapvető jogok és kötelezettségek között biztosítja a magánlakás sérthetetlenségét, biztosítja a magántitok sérthetetlenségét és a személyi adatok védelméhez való jogot. E jogokra vonatkozóan az alkotmány nem tesz k ivételt, nem tesz korlátozást, semmiféle korlátozó előírást nem tartalmaz. Egy példát mondanék. Az alkotmány 58. §a a szabad mozgás és tartózkodási hely megváltoztatásának jogát biztosítja, azonban kitér arra, hogy a törvényben meghatározott esetek kivéte lével. Az 59. § (1) bekezdésében nincs kivétel, így két megoldás áll előttünk: vagy egyidejűleg benyújtunk egy alkotmánymódosításra irányuló javaslatot, vagy ha ez a törvényjavaslat így születik meg, alkotmányellenes lesz. A másik alkotmányossági kifogásun k a 40 §, az alkotmány 40/A § (2) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez pedig azt mondja, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységgel kapcsolatos szabályozás a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igényli. És itt szeretnék kitérni arra a szóra, h ogy tevékenység. Tehát nem minden, ami a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, hanem csak a tevékenység. Szomorúan hallottam a miniszter úrnak az expozéban elmondott kitérőjét erre az alkotmányossággal kapcsolatban. Nagyon jó példa a rendőrségi törvény, ahol az egész rendőrségi törvény kétharmadosságáról beszélünk, jelen esetben csak a tevékenységről. Miért fontos ez? Fontos azért elsősorban, hogy az alkotmánynak megfelelően járjon el az Országgyűlé s, de fontos gyakorlati szempontból is, amire a miniszter úr többször hivatkozott a miniszteri expozéjában. Ugyanis kijelentette, hogy egy országgyűlési határozat készül, mely országgyűlési határozat azt fogja biztosítani, hogy a nemzetbiztonsági szervezet ek felépítésére és struktúrájára vonatkozó átalakítást az Országgyűlés záros határidőn belül megteszi. Ez mit jelent, lefordítva a mi nyelvünkre? Azt jelentheti, hogy él ma az 1990. évi X. törvény, amely a nevében, címében viseli, hogy átmeneti törvény, ug yanakkor ma az Országgyűlés tárgyal egy olyan törvényjavaslatot, amelyben a kormány mint előterjesztő deklarálja, hogy ez is egy ideiglenes megoldás, hiszen a szervezetére, a struktúrájára vonatkozó részeket a közeljövőben, belátható időn belül kívánja meg változtatni. Én kérdezem: hogyha az alkotmány is megtámasztja azt az elvet, hogy csak a tevékenység legyen kétharmados, miért szükséges bebetonoznunk olyan szervezeti kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket, aminél ma itt a parlamentben senki nem tudja, hogy 1996ban vagy '97ben kinek lesz meg a kétharmada a változtatás igényességéhez. Ha viszont ezzel tisztában vagyunk, és nem tudjuk, hogy két év múlva az itt ülők kívánjáke még kétharmadban ezt megváltoztatni, akkor pedig azt kell hogy mondjam, hogy bebeton ozunk egy újabb ideiglenes helyzetet, ami senkinek nem tenne jót. Ismerve a jogalkotás menetét, amikor ma az Országgyűlés olyan törvények meghozatalában van késésben, amelyeknek a határidejét az Alkotmánybíróság állapította meg, gondolok itt a III/IIIas t örvény kiegészítésére, akkor kérdezem, hogy miféle kötőerővel fog rendelkezni egy év múlva vagy két év múlva a szervezet átalakítására vonatkozó országgyűlési határozat, még ha azzal vigasztaljuk is magunkat, hogy ezt az Országgyűlés meg fogja tenni? Azonb an ez az országgyűlési határozat egy dologra jó. Hogy maga az előterjesztő papírral bizonyítja, hogy ideiglenesnek tartja a szervezetet. Ideiglenesnek tartja a szervezetet, mert az ellenzéki képviselők által már a hatpárti egyeztetésen is elmondott kifogás , hogy sok az öt nemzetbiztonsági szolgálat, hogy drága, hogy párhuzamosságot tartalmaz, hogy duplikált, hogy a hatékonyságát pont ezáltal csökkenteni fogja, ebben mindannyian egyetértünk, hogy ezen változtatni kellene. Ezért én azt kérem, hogy miután ez a törvényjavaslat még megbontható, az általános vitában bontsa meg a kormány, és tegyen arra javaslatot, hogy megítélése szerint melyek azok a részek, amelyek feltétlenül kétharmados szavazást igényelnek, és melyek azok a részek, ahol elegendő
