Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
1661 is, mindaddig, amíg a kormány elfogadható megoldást nem kínál az olajjal fűtők érdekében. Remélem, miniszterelnök úr azóta megkap ta a levelünket, elolvashatta. Várjuk a miniszterelnök úr válaszát. Az ősz elejéig várta a lakosság a megígért kompenzációt. Megszületett a rendelet. Azonban ez a rendelet - minden túlzás nélkül mondhatom - egy torzó. Az önkormányzatnak jutó, lakossági kom penzálásra szánt hárommilliárd forint elosztása függött minden lényegtelen kérdéstől, azonban egyetlen lényeges kérdéstől sem függött, így attól, hogy hányan fűtenek olajjal egyegy önkormányzat területén, melyek a jellemző fűtési módok az önkormányzatnál és melyek az elérhető energiahordozók. A népjóléti miniszter ígéretet tett, hogy a hátralévő kétmilliárd forint már ésszerű módon kerül felhasználásra, amit csak üdvözölni tudunk. Az olajáremelés ügye azonban nem szociális kérdés. Hogy mennyire nem, bizony ítják az ellentmondásos kormányzópárti nyilatkozatok. A kormányzópárti képviselők hosszú távú kompenzálási tervről beszélnek, a pénzügyminiszter egyszeri pénzügyi támogatásról, a Népjóléti Minisztérium pedig szociális támogatásról. E Házban nem esett még s zó a középrétegekről, azok problémáiról, akiket több százezer forintos kár ért, mert központi fűtéssel fűtenek, akár társasházban, akár magánházban, akár lakótelepen. Az OTP a Némethkormány idejétől kezdődően, 1988 és 1993 között állami költségvetési támo gatással nyújtott hiteleket fűtéskorszerűsítésre. Az ország elmaradott térségeiben ez egyet jelentett az olajközpontifűtéssel. Ezt a fűtési módot az állam támogatta. Támogatásával pedig biztatta az állampolgárokat, hogy éljenek ezzel a fűtési móddal. Mive l biztatta? A fűtéskorszerűsítési hitel futamidejének első öt évében a törlesztőrészlet - ami magában foglalta a tőke és a kamat együttes összegét - összegének a 30 százalékát az állam viseli. A második öt évben ugyanennek az összegnek a 15 százalékát. Tis ztelt Képviselőtársaim! Az állam még 2003ban is fizetni fog az állampolgárával együtt olyan fűtési rendszerre, melynek sok helyütt még a garanciális kazánja is kikerült az udvarra vagy a folyosóra. A kazánok mellett az olajtartályok is teljes egészében ér téküket vesztették egyik napról a másikra a kormány intézkedése következtében. Egy ilyen nagyberuházás kezdetén, mint a fűtéskorszerűsítés, az állampolgárok költségvetést készítenek: kalkulálnak és meghozták a döntésüket. Részben kölcsönből - ismétlem: áll amilag támogatott kölcsönből , részben saját erőből több százezer forintos beruházást végeztek. Azért vállaltak áldozatot, mert joggal és alapos okkal feltételezhették, hogy 1015 évig biztosított lesz fűtési rendszerük, kényelmük és biztonságuk. Nem tudo k elszakadni egy polgárjogi gondolattól, ez pedig a polgári törvénykönyv 6. §a: "A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, mel yből őt önhibáján kívül károsodás érte." Ezt nevezzük biztatási kárnak. A polgárjog szabályai abból indulnak ki, hogy a jogalanyok saját magatartásuk következményeit maguk viselik. Ennek az elvnek a korrekcióját jelenti a biztatási kár. A másokba vetett bi zalom érték. A polgári jogban fontosnak bizonyul mindezek védelme. Önök, kormánypárti képviselők és a kormány talán be tudják bizonyítani, hogy a másokba vetett bizalom csak a polgári jogban érték és a jogalkotásban nem. Egy rutinszerű válaszban azt is ind ítványozhatják, hogy az állampolgárok ne dobják ki olajkazánjaikat, fűtsenek olajjal, így nem éri őket kár. (15.30) Ám a mai árakon egy száz négyzetméteres családi ház fűtéséhez havi - ismétlem még egyszer: havi - 4060 ezer forint szükséges. Ha önök ismer ik a mai magyar valóságot és jövedelmi viszonyokat, akkor megértik, hogy miért kerül az olajkazán a folyosóra és az udvarra. S ha már a magyar valóságnál tartunk, elmondom, hogy
