Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
1634 nevezetesen a számvevőszéki jelentésről. Kezdete óta igyekszem figyelemmel kísérni az Állami Számvevőszék tevékenységét. Megállapítható, hogy talán az 199091. évi időszak némi bizonytalankodása után az Állami Számvevőszék szakszerűen és objektíven végzi munkáját, egyre magasabb színvonalon látja el feladatát. Az előbbiek mondhatók el a Számvevőszéknek az 1994. évi zárszámadásról készített jelentéséről is. (12.2 0) A jelentés használhatóságát fokozza, hogy nem szakemberek részére is érthető, tömör megfogalmazást ad a legfontosabb alapelvekről - mint például a valódiság, a hitelesség, a teljesség elve , és bizonyos magyarázatot is fűz megállapításaihoz, hogy laiku sok is megérthessék. Ami talán az előbb elmondottak ellenére is kifogásolható, az a túlzásba vitt objektivitás. A jelentés annyira törekszik a tárgyilagosságra, hogy szinte háttérbe szorul az alkotmánynak az a rendelkezése - 32/C § (1) bekezdés , miszerin t az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi gazdasági szerve, és ennek megfelelően hangsúlyozottabban kellene kiemelnie azokat a hibákat, amelyek a törvényhozás alkotmányos jogát, a törvényességet érintik, illetve az ellenőrizhetőséget veszélyeztetik . Az elől sem kellene kitérnie, hogy az előbbiek és a számszerű nagyságrendek figyelembevételével igenis értékelje a hibákat, hiányosságokat, súlyosságuknak megfelelően kiemelve a jelentősebbeket. Rátérve most az 1994. évi költségvetés végrehajtásáról szól ó törvényjavaslatra, a Számvevőszék értékelő, súlyozó kritikája hiányában magam kísérlem meg a zárszámadás hibáinak, hiányosságainak csoportosítását, jellegük és súlyuk szerint. Mindenekelőtt kiemelten kell szólni arról, hogy a társadalombiztosítási alapok és az állami vagyonkezelő szervezetek beszámolói nem készültek el egyidejűleg a központi költségvetés zárszámadásával. Emiatt nem lehetséges ellenőrizni az államháztartás pénzügyi összefüggéseit. A tbköltségvetések és zárszámadások évek óta késedelmesen készülnek el a központi költségvetéshez, illetve a zárszámadáshoz viszonyítva. Ezt évek óta rendszeresen szóvá tesszük itt a Házban, ismételten tettem jómagam is. Mégis, ennek ellenére, a kormányok nem gondoskodnak az egyidejűségéről. Ezt nem tudom másképp minősíteni, mint úgy, hogy a kormányok - és a jelenlegi is - szándékosan gátolják az Országgyűlés érdemi munkáját. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A hibák közül kiemelkedőek az államháztartási, informáci ós és mérlegrendszer hiányosságai, amelyek különösen a költségvetés zárt rendszerű nyilvántartási rendszere kialakításának elmaradásából adódnak. Ezek miatt a zárszámadás nem felel meg a teljesség, a valódiság és az összehasonlíthatóság követelményeinek. A z Állami Számvevőszék jelentése ezt példák sokaságával bizonyítja. Mindez nem jelent kevesebbet, mint azt a szomorú tényt, hogy a zárszámadás s főképp az a gazdálkodás, amelynek zárómérlegét összefoglalja, számszakilag, számvitelileg elfogadhatatlan. Ez is sajnos évek óta visszatérő probléma, amelynek itt és most három összefüggésére kell utalnom. Az egyik az, hogy a felső szintű pénzügyi államigazgatás vagy nem tud eleget tenni a minimális szakszerűségi alapkövetelményeknek, vagy nem akar; hogy ezzel szint e korlátlan és követhetetlen pénzügyi manipulációk lehetőségét teremtse meg a maga számára. A másik összefüggés az, hogy az anomáliákkal a kormány ki akarja vonni magát az Országgyűlés ellenőrzése alól. Bármennyire súlyos feltételezés is, ezt ki kell monda nom, mert más jelek is utalnak erre; mint például a rendeleti kormányzásra törekvés - amelyre más törvényjavaslatok vitájában már utaltam , vagy diszkrecionális jogok tömegének beépítése a különböző jogszabályokba.
