Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1573 elemében a Ház teljes egészének támogatását, és mindenféle eltérő értelmezés ellenére úgy vélem, ez volt kiolvasható a miniszter úr expozéjából is - vagyis hogy a kormány sem támogatja ezt teljes egyetértéssel és lelkesedéssel, csak bizonyos feltételekkel, amelyek az onban nagyon fontosak. Mégis kénytelenek vagyunk erről a kérdésről egységesen tárgyalni és majd egységesen dönteni, ami sokunk számára természetesen megelőlegezi ennek a döntésnek a majdani tartalmát is. Képviselőtársaim! E törvényjavaslat rendkívül jelent ős, és maga az agrárrendtartás ügye is rendkívül jelentős. Sokan szomorkodnak afölött, hogy Magyarországon az agrárrendtartás eddig igazából nem működött. Én nem ezt teszem. Ha az agrárrendtartás nem működik, az azt jelenti, hogy jelentősebb beavatkozások nélkül is biztosítható a piaci egyensúly, az ágazat működőképessége. Való igaz, eddig a rendtartás eszközeinek jelentős mértékű alkalmazására nem került sor, és valljuk be, ez tényleg egy szerencsés helyzet; hiszen nem került sor tömeges mértékű állami fel vásárlásokra a garantált árak meghirdetése nyomán, a piaci árak rendre a garantált árak fölött voltak. Ezek részben köszönhetőek a gazdasági folyamatoknak; részben természetesen köszönhetőek annak is, hogy az állam talán túlzottan alacsony garantált árakat határozott meg. Csak rendkívül csekély mértékű állami felvásárlás volt a garantált árak alapján. Azonban feltételezhetjük, hogy ezekre a felvásárlásokra is csupán azért került sor, mert bizonyos csoportok ki akarták próbálni, hogy vajon a garantált áras f elvásárlás intézménye a gyakorlatban működike. De természetesnek vesszük, hogy ők ezt csak egy próbának tekintették, és ennek a próbának az érdekében, a felajánlott mennyiséget tekintetbe véve, azokhoz képest jelentős gazdasági veszteséget is elszenvedtek . (20.00) Sajnálatosnak tartom, hogy a törvényjavaslat nem módosul abban a kérdésben, amelyet egyébként szerintem helyesen tartalmazott a kormányzati előterjesztés, vagyis abban, hogy a garantált árat a jövőben úgy is meg lehessen hirdetni, hogy ahhoz nem rendelnek kvótát. Egy módosító javaslat elfogadásával ma újra, a törvényjavaslat elfogadása esetén a régi helyzet maradna fönn, vagyis garantált árat csak kvótával együtt lehet meghirdetni. Természetesen vannak amellett is érvek, hogy a kvóta kötelező legy en, hiszen ha a kvótát is meghirdetik, akkor valószínűleg az állam egy szigorúbb kvóta meghatározása mellett magasabb garantált árakat tudna meghatározni, kvóta nélkül viszont mindenképpen a magasabb mértékű állami kockázat ellensúlyozása érdekében csak al acsonyabb garantált árak lennének meghatározhatóak, azonban a minisztérium számára adott lett volna a lehetőség az eredeti törvényjavaslat szerint is, hogy saját belátása szerint válasszon a kvóta meghirdetése, illetve meg nem hirdetése mellett. Most ennek a választásnak a lehetőségét szűkíti egy elfogadott módosító javaslat. Szerencsésnek tartom, hogy a törvényjavaslat komolyabban foglalkozik az irányár kérdésével. De azt is nyilvánvalónak tartom, hogy az irányár meghirdetése nagyon sok esetben rendkívül s ok problémát vethet föl, elsősorban azért, mert Magyarországon igen jelentős mértékű az infláció, az irányárat pedig a gazdasági, illetve a szezonév előtt kell meghirdetni. Tehát ha az irányárat nem valamilyen inflációkövető módon hirdetik meg, ami viszont az irányár áttekinthetőségét kérdőjelezi meg, akkor az irányár év közben elveszítheti a gazdasági tartalmát. Ha viszont az irányár elveszíti a gazdasági tartalmát, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy azok az eszközök, amelyeket az irányár mértékéhez köt a tö rvényjavaslat, kevéssé lesznek alkalmazhatóak, vagy ezeknek az alkalmazása teljesen önkényessé válhat. Meg kell jegyezni, hogy az irányárhoz a törvény nem köt semmilyen kötelezően alkalmazandó eszközt. Minden esetben választhatóvá teszi a különböző eszközö k alkalmazását. Szerencsés dolog az, hogy a GATTegyezménnyel össze nem függő különböző szabályozásokat az irányárhoz kötődő eszközök közül kigyomlálja a törvényjavaslat, így különösképpen a lefölözés intézményét. Azonban néhány területen talán jobb lett v olna a régi szabályozást meghagyni. Így például az exportengedélyezési rendszert szerintem nem feltétlenül szükséges az eddigi gyakorlattal ellentétben megszüntetni, hiszen a GATTegyezmény megengedi, minden ellentétes híresztelés
