Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1490 Számos módosító indítvány foglalkozott azzal, hogy az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiben a földművelésügyi miniszter önálló intézkedési jogosultságot kapjon. Ehelyütt szeretné m jelezni, hogy a földművelésügyi miniszter a korábbiakhoz képest érdemibb beleszólási jogot kap mind a normatív exporttámogatás mértékének meghirdetésekor, mind pedig az egyes agrártermékek piacvédelmét szolgáló állami intézkedések meghozatalánál. Ezeket a feladatokat a kormányzati munkamegosztás keretében kell a tárcának ellátnia. Több módosító indítvány is született arra, hogy a terméktanácsok jogosítványait ki kell bővíteni azon tagjaival szemben, amelyek a terméktanácsok belső szabályzataiban meghatáro zottakat nem tartják be. Sokat kerestük a megoldás lehetőségét, de azokat a felvetéseket nem tudtuk elfogadni, amelyek a terméktanácsok önkormányzati keretekbe tartozó döntésének végrehajtásánál a közvetlen államigazgatási eszközök bevezetését tették volna lehetővé. Úgy érzem, ebben az esetben a jogállamiság kritériuma nem az államigazgatási, hanem a bírói út igénybevételében érvényesülhetne. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben szeretnék néhány szót szólni a mezőgazdasági bizottság ülésén lezajlott vitán ak arról a részéről, amely arra irányult, hogy a törvénynek a Magyar Agrárkamara piacszabályozásban való részvételét a terméktanácsként való elismerhetőséggel is biztosítania kell. A hosszú és bonyolult egyeztetések során a kormányzat eredetileg egyetértet t azzal a módosító indítvánnyal, amely lehetővé tette volna, hogy az azonos vagy hasonló termékek gazdálkodóinak közfeladatokat is ellátó, nem nyereségérdekelt szervezeteit, így a gazdasági kamarákat is - amennyiben azok megfelelnek a törvényben és a hozzá tartozó rendeletben foglalt feltételeknek , a földművelésügyi miniszter terméktanácsként ismerje el. A tényszerűség kedvéért közölnöm kell, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága e módosító indítványt a kormány támogatása ellenére végül is nem fog adta el. Az ezt követő bizottsági ülésen azonban Lakatos András és Kertész Zoltán képviselőtársaink csatlakozó módosító indítványára felvetődött, hogy a terméktanácsként való elismerhetőség lehetősége csak a Magyar Agrárkamarára terjedjen ki, amennyiben az megfelel az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben a terméktanácsra egyébként előírt törvényes előírásoknak. (12.30) A két indítvány közötti alapvető különbség tehát az, hogy míg a kormány által eredetileg támogatott javaslat a gazdasági kamarák között nem tett különbséget, addig ez igen. Azt hiszem, mindenki előtt világos, tárcánknak az az álláspontja, miszerint a piacszabályozási kérdéseket kizárólag csak olyan szervezet keretén belül lehet elvégezni, amelyek vertikális szerveződése adott. Mivel azokn ál a terméktanácsoknál, amelyek az egyesületi törvény alapján szerveződtek, ez a feltétel adott, a miniszteri elismerésnek nincs akadálya. A kormány álláspontja szerint a Magyar Agrárkamara egyes termékpályák vonatkozásában piacszabályozási jogosultsággal akkor rendelkezhet, ha ugyanezeknek a feltételeknek teljes mértékben megfelel. A gazdasági kamarákról szóló törvénynek az összes érdekelt részvételével történő átfogó felülvizsgálata elkezdődött. De ez előtt is támogatható a mezőgazdasági bizottságnak az a z álláspontja, hogy a Magyar Agrárkamara számára - a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása nélkül - a most tárgyalandó törvényjavaslatban biztosítsák azt a lehetőséget, hogy e szervezetet terméktanácsként el lehessen ismerni, ha integrálni tud a te rméktanácsokra vonatkozó minden szereplőt. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Magyar Kézműveskamara a minisztériumnak küldött észrevételében írásban jelezte, hogy a mezőgazdasági bizottság módos ító indítványával nem ért egyet. E vélemények bekérését a kormány azért tartotta szükségesnek, mivel a széles körű és nyílt érdekegyeztetés híve. E szervezetek pedig a mezőgazdasági bizottság ülésein nem vettek részt. A kormány csak valamennyi érdekelt áll áspontjának ismeretében kíván ilyen sorsdöntő kérdésekben állást foglalni. Biztos vagyok abban, hogy a kamarai törvény átfogó módosításával és az addigi gyakorlattal ez az ügy végérvényesen és megnyugtatóan lezárható lesz.
