Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz
1485 a még hátralevő napokat. S lám, ezek az érzékeny lelkű polgárok kishitűeknek bizonyultak, hiszen ha minden jól megy, ezúttal az ideiglenesség i dőtartama alig lesz hosszabb röpke hat évnél. Komolyra fordítva a szót, tisztelt képviselőtársaim: belegondoltake abba, hogy vajon melyek lehetnek e törvényalkotási mulasztás következményei a nemzetbiztonsági szolgálatok működésére, annak hatékonyságára, a szolgálatok tagjainak, munkatársainak lelki készültségére? S vajon belegondoltake, hogy minő szerencse, a politikai élet szereplőinek milyen önmérséklete és nem utolsósorban a szolgálatok körültekintő, óvatos eljárása kellett ahhoz, hogy az 1990 óta elt elt több mint öt évben egyetlen nagy titkosszolgálati botrány sem ingatta meg a belpolitikai stabilitást? Hiszen vannak, akik azon véleményüknek adnak hangot, hogy a ma még hatályos szabályozás alapján lehetetlen törvényesen, az állampolgári jogokat nem sé rtve, úgy működtetni ezeket a szolgálatokat, hogy azok egyúttal képesek legyenek megfelelni mindazon elvárásoknak, amelyeknek való megfelelések nélkül a szolgálatok puszta léte válik értelmetlenné. Úgy hiszem, innen nézve érthető csak meg igazán a most tár gyalt törvényjavaslat jelentősége és egy nyilvános szakértői anyag azon mondata, mely szerint a törvényjavaslat legfőbb erénye az, hogy végre az Országgyűlés elé került. Bár nem állítható, hogy ez egyúttal a javaslat egyetlen erénye is lenne, és a későbbie k során néhány méltató szó erejéig a javaslat pozitívumaira is kitérünk, mégis le kell szögeznünk: a szöveg színvonala, minősége fordított arányban áll az előkészítés által igénybe vett idő mennyiségével. Az ötödik éve húzódó kodifikációs vajúdás legfrisse bb változata csak az előterjesztés számozását tekintve mondható új törvényjavaslatnak. A korábbi tervezetekhez képest kevés lényeges új elemet tartalmaz, ha csak a hibák, hiányosságok számának gyarapodását nem számítjuk az újdonságok körébe. Lényegében egy etlen korábbi problémát sem sikerült megnyugtató módon kiküszöbölni, így nem egészen világos, miért kellett a korábbi törvényjavaslatot visszavonva éppen ezt a sokadik változatot beterjeszteni. A sajtóban is napvilágot látott azon vitás kérdésekben, melyek oka végső soron a két hatalmon levő párt pozicionális küzdelme volt - és amelyekről úgy hírlett, megegyezés született , végül meglehetősen féloldalas, zavaros megoldásokat rögzít a javaslat. Különösen igaz ez az úgynevezett szervezett bűnözéssel kapcsola tban. E vonatkozásban ugyanis - a viták ellenére - a javaslat a továbbiakban is ellentmondásos rendelkezéseket rögzít. Az Információs Hivatal feladatkörében átfogó kategóriaként alkalmazza a szervezett bűnözés fogalmát, míg a Nemzetbiztonsági Hivatal felad atainál erre nem vállalkozik. Az előbbi esetben, tehát a hírszerzés vonatkozásában, külföldi szervezett bűnözésről beszél. A belső biztonságért felelős szervezettel kapcsolatban a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát veszélyeztető, leplezett törekvések kategóriáját alkalmazza a szervezett bűnözés helyett. Általános jellegű kritikaként rögzítendő, hogy a javaslat kodifikációs minősége nem javult, sőt helyenként romlott is. Jogértelmezési problémákhoz vezető pongyola szabályozások - például a 36 . §ban rögzített panaszjog esetében , illetve felesleges ismétlések - mint az 53. § (1) és a 63. § (1) bekezdései - rontják le a javaslat színvonalát. Már a rendőrségi törvény kapcsán is nyilvánvalóvá vált, hogy az alkotmány 8. §a (2) bekezdésének rende lkezése, amely szerint "törvény alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja", súlyos alkotmányossági problémákat vet fel. A jelen törvényjavaslat 30. §a (3) bekezdése kerekperec ellentmond az idézett alkotmányos rendelkezésnek, amikor kimondja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatják. Nem kétséges, hogy ezen korlátozások nélkül a nemzetbiztonsági szolgálatok működésképtelenek. Ugyanakkor, amennyiben az ellentmondás fennmarad, úgy a nemzetbiztonsági törvény elfogadása pillanatában egy kardinális ponton válhat támadhatóvá.
