Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KORÓZS LAJOS, az MSZP
1480 Mindezek alapján megállapítható, hogy a bizottság rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a szolgálatok ellenőrzéséhez szükségesek, a bizottság fel tudja deríteni a jogellenes működést. Természetesen a bizottság nem hatósági fórum és nem bírói testület, így eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott felülvizsgálati eljárást. A törvényjavaslatban foglalt parlamenti ellenőrzési jogosultságok a jelenlegi magyarországi, némely tekintetben a nemzetkö zi gyakorlatnál is szélesebben, azon túlmutatóan kerültek meghatározásra. Tekintettel arra, hogy az eljárás során a bizottság tagjai a legvédettebb információk birtokába juthatnak, megválasztásuk előtt indokolt egyszerű biztonsági ellenőrzésük. E speciális ellenőrzési eljárás szabályait garanciális okokból a javaslat részletesen taglalja; a magam részéről csak annyit teszek hozzá, hogy a képviselők személyiségi jogait még erősebben óvó, ugyanakkor a megfelelő biztonságot garantáló új megoldásokra nyitottak vagyunk. Tekintettel arra, hogy a hivatásos állományú munkatársak jogállásáról külön törvény rendelkezik, a törvényjavaslat csak néhány alapvető fontosságú garanciális szabályt tartalmaz. A nemzetbiztonsági szolgálatok pártpolitikai érdektől mentes, elfogu latlan és részrehajlás nélküli működésének egyik biztosítéka az alkotmány rendelkezéseivel összefüggő azon szabály, hogy a hivatásos állományú munkatárs párt tagja nem lehet, politikai tevékenységet nem folytathat. A nemzetbiztonsági szolgálatok és más sze rvezetek, intézmények együttműködését a javaslat a jogállami rendezőelveknek megfelelően szabályozza. Kormányzati döntés által kikényszeríthető együttműködési kötelezettség csak az állami szerveket terheli, ezen kívül a szolgálatok feladataik eredményes vé grehajtása érdekében - mellérendeltségi viszonyban - együttműködést kezdeményezhetnek gazdálkodó szervezetekkel és állampolgárokkal. Az együttműködések speciális esete, amikor a szolgálatok külső személy előtt fedett munkaviszonyt létesítenek a nemzet bizt onsága szempontjából különleges fontosságú szervezeteknél. Alapvetően más intézményről van itt szó, mint a rossz emlékű, néhány képviselőtársam által már említett SZTtiszti hálózatról. Egyrészt ilyen munkaviszony csak a javaslatban meghatározott, olyan sz űk számú szervezeteknél létesíthető, ahol a nemzetbiztonsági védelmi feladatok csak különleges felkészültséggel rendelkező hivatásos állományú személy által látható el. Másodsorban ilyen típusú fedett munkaviszony csak az érintett szervezet vezetőjének tud tával jöhet létre. Harmadrészt csak olyan munkatársak delegálhatók a külső munkaviszony keretében, akik az alkalmazás feltételeinek maximálisan megfelelnek. Az egyeztetés során felmerült, hogy az egész kötelező munkaviszony létesítésének problémakörét hagy juk ki a törvényből, majd a szolgálatok elintézik "fű alatt" az ügyet. Úgy ítéljük meg azonban, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében fokozottan érvényesül az a szabály, hogy a közhatalmi szférán kívül az állami szervek csak külön törvényi felha talmazás alapján és annak keretében léphetnek. Garanciális szempontból szerepel tehát ez az intézmény a törvényben, jogalapot teremt a munkaviszony kezdeményezésére, de egyben tartalmazza azok korlátait is. A szolgálatok munkatársai a legritkább esetben lé phetnek fel nyíltan és korlátozzák közvetlenül az állampolgárok személyiségi jogait, hiszen a fő tevékenység a konspirált módon végzett információgyűjtés. Halaszthatatlan esetben azonban sor kerülhet kényszerítő intézkedések alkalmazására; ennek indoka csa k a szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása, az élet elleni támadás elhárítása, az államtitok megszerzésére irányuló magatartás megakadályozása vagy a nemzetbiztonsági objektumot ért támadás elhárítása lehet. Garanciális szem pontból a javaslat az ilyen intézkedésekkel szemben rögzíti az arányosság követelményét és külön nevesített jogorvoslatot. Tisztelt Ház! A nemzetbiztonsági tevékenység alapvető fontosságú eleme az adatkezelés. Gondoljunk csak az amerikai tömegkatasztrófára , ami a toronyház felrobbantásakor történt! A biztonsági szolgálatok azért voltak képesek nagyon gyorsan beazonosítani a potenciális elkövetők kilétét, mert hatékony nyilvántartás állt rendelkezésükre.
