Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP
1475 A javaslat 9. § b) pontjában a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörében a következő tervezett rendelkezés található: "Ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggő, külön törvényben meghatározott feladatokat." A Független Kisgazdapárt alkotmánykoncepciója szerint az új alkotmány megalkotása során megkülönböztetett fi gyelmet kell fordítani a szükségállapottal kapcsolatos jogi kérdések egyértelműbb és áttekinthetőbb szabályozására. A tervezet b) pontja úgynevezett külön törvényre utal. A külön törvényi szabályozás igénye, illetve szükségessége az előbbi állásponttal öss zeegyeztethető, mert a frakció álláspontja szerint a szükséghelyzetre vonatkozó legáltalánosabb szabályokat kell az alkotmányban és annak önálló fejezetében szabályozni, míg a részletszabályok kibocsátására törvényi szintű szabályozás szükséges. A tervezet áttekintése során szembeötlő hiányosság, hogy az értékelés bár valójában feladata a szolgálatoknak, kimarad az előírások közül, s a puszta elemzést hagyja csak meg a törvény a feladatkörök között. Pedig az értékelés, vagyis szintézis igen fontos feladata az ilyen jellegű szolgálatoknak, ez a munka kapcsolja az elemzés analízis részeit összefüggő egységbe. Ennek elhagyása tehát elvi tévedés lenne, hiszen az elemzéseket összegző értékelés pusztán szakmai feladata kell hogy maradjon. A szakmai értékelés után annak ismeretében és annak alapján kell hogy következzék a kormány döntése, amely már tartalmazza a politikumot is. A Konrád Györgyféle felszabadított kábítószerkereskedelmet előlegezi meg ráadásul az a szövegfordulat, amely csak a jogellenes kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos információgyűjtésre kötelezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Ennek a fényében úgy tűnik, mintha a törvényalkotó úgy vélné, hogy lenne, de legalábbis lesz jogos kábítószerkereskedelem is. A tervezet 30. §ának (3) bekezdése olyan j ogok törvényi korlátozására ad lehetőségeket, amelyeket az alkotmány a büntetőjog, a polgári jog kiemelt védelemben részesít. Ezzel összefüggésben szükségszerűen merül fel a kérdés: vajon a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott garanciák elegendő védel met biztosítanake az állampolgárok számára? A tervezet 37. §ában találhatunk azonban egy olyan általános elvet, amely az állampolgárok védelmét hivatott biztosítani, miszerint az egyes intézkedések során úgy kell eljárni, hogy az az érintett személyiségi jogait a legkevésbé korlátozza. (11.10) Ebben a rendelkezésben azonban az is benne foglaltatik, ami a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szükségszerűen együtt jár, miszerint e törvényben meghatározott célok elérése érdekében törvényi keretek között a személy iségi jogok korlátozhatók. A 30. § (4) bekezdésében meghatározott hátrány pontosítható azzal, hogy az intézkedés nem okozhat vagyoni és személyi károkat sem. Tehát az intézkedés nem okozhat olyan vagyoni és személyi hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll ar ányban az intézkedés törvényes céljával. Sem az alkotmány, sem a büntetőjog, sem a polgári jog nem teszi lehetővé a személyiségi jogok akár kisebb mértékű megsértését sem. Rendkívül körültekintően kell tehát szabályozni e törvény kapcsán a személyiségi jog ok védelmét. Olyan általános felhatalmazást adni, amely szerint kisebb jogsértés megengedett, helytelen, mert rögtön felmerül a kérdés, hogy ki dönti el adott esetben, hogy a jogsértés kisebb vagy nagyobb mértékű, azaz jogos vagy jogtalan. Ezt tetőzi meg a tervezet azon törvényszakasza, amely a Nemzetbiztonsági Hivatalnak jogosítványt ad a külföldre szökés, a zendülés és a harckészültség veszélyeztetése bűncselekmények felderítésében, amelyek kifejezetten katonai bűncselekmények, ezért felderítésük a Katona i Biztonsági Hivatal hatásköre és illetékessége. Ez olyan kettősség, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a két szolgálat ismételt torzsalkodásához vezethet az egész nemzetbiztonság kárára. Mindez tipikus példája a hatásköri átfedéseknek, tisztá zatlanságoknak. Egyetértünk azzal, hogy a Btk. 156. §ára való hivatkozással a Nemzetbiztonsági Hivatal védelemben részesíti a nemzeti vagy faji csoportokat. A magunk részéről azonban hiányoljuk, hogy az e fajta védelem nem illeti meg a nemzet 95 százaléká t kitevő magyarságot, illetve a szintén 90
