Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KŐSZEG FERENC, az SZDSZ
1472 (10.50) Hiszen a titkosszolgálatok kormányzati irányítása nyilvánvalóan nem működhet úgy, mint - mondjuk - a népjóléti tárcáé. Az amerikai törvény 1947 óta nevesíti a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelynek elnöke az Egyesült Államok elnöke. Angliában a miniszterelnök hivatalában működik a Biztonsági és Hírszerzési Titkárság, élé n a koordinátorral, aki valamennyi biztonsági és hírszerzési ügy kormányzati irányítója, noha a miniszteri felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja. A nemzetbiztonsági szolgálatokat létrehívó minisztertanácsi rendelet 1990ben mé g kimondta, hogy a szolgálatokat a kormány biztonsági kollégiuma irányítja. Antall József azonban igyekezett minél távolabb tudni magától a titkosszolgálatokat, így jött létre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tiszt sége, amely a jelen törvényjavaslat elfogadása után irányító miniszteri tisztséggé változik. A kormányzati irányítás kodifikálása érdekében felvetődött, hogy a törvény nevesítse a jelenleg is működő nemzetbiztonsági kabinetet. De ezzel az ötlettel szemben alkotmányossági kifogások merültek fel: a kormány belső struktúráját nem határozhatja meg törvény, jóllehet mind a Némethkormány, mind az Antallkormány törvénytervezetében szerepelt a biztonsági kollégium, illetve a nemzetbiztonsági kabinet intézménye. A kormányzati irányítás e hiányzó láncszemének pótlására a törvényjavaslat - elsősorban az ausztrál nemzetbiztonsági törvény mintájára - új változatában növeli az írásbeliség szerepét. A miniszter félévente írásban határozza meg a szolgálatok időszerű felad atait, írásban ad utasítást a kormány tagjaitól írásban érkezett információs igények kielégítésére. Az írásbeliség talán meggátolja az olyan anomáliák megismétlődését, mint amelyekre a tárca nélküli miniszter úr hívta fel a Ház figyelmét: az elmúlt években megesett, hogy egy miniszter, sőt képviselő üzleti, vagy családi érdekből kérte egyes személyek biztonsági ellenőrzését. A külföldi törvények a titkosszolgálatok működésével kapcsolatban csak a különleges titkosszolgálati eszközök: a telefonlehallgatás, a levélfelbontás, a lakásba való titkos behatolás engedélyezésének rendjét szabályozzák. A mi törvényjavaslatunk részletesebb szabályozása nagyon is helyénvaló volna, ha a szabályok több korlátot is tartalmaznának. Mindazonáltal a törvényjavaslat e tekinte tben a két benyújtás között nagyon is előnyére változott. Az önmagára törvényt alkotó tűzoltózenekar, értsd a nemzetbiztonsági szolgálatot, ugyanis kezdetben szemlátomást arra törekedett, hogy az egykori állambiztonsági szolgálat működését szabályozó, 1990 februárjában hatályon kívül helyezett parancsok és utasítások - amelyeknek titkos minősítését azóta sem oldották fel, megfosztva persze ideológiai körítésüktől , épüljenek be a törvénybe. A törvénynek ez a változata, amely még az előző ciklus utolsó évéb en készült, és amelyet Katona Béla tárca nélküli miniszter úr rövid egyeztetés után csekély változtatásokkal a parlament elé terjesztett, kimondta volna, hogy az állami szervek, az önkormányzatok hivatalai és az állami, vagy többségi állami tulajdonban lév ő gazdálkodó szervek azokat a tudomásukra jutott információkat, amelyekről feltehető, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátásához szükségesek, hivatalból továbbítják az érintett nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Azt természetesen egyetlen inté zmény, vagy gazdálkodó szerv sem találhatja ki magától, hogy mely információk szükségesek a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátásához. Ez a törvényhely csak akkor nyer értelmet, ha a szolgálatok egyegy tisztje rendszeresen felkeresi az intézményt és begyűjti a nemzetbiztonság számára szükséges információkat. Régebben ezt a megbízottat az objektum tartójának hívták, e kifejezést a törvényjavaslat régebbi változata sem használta. Az új változatból szerencsére az egész törvényhely kimaradt. A régi tö rvényváltozat igen széles körben kötelezte volna az intézményeket a nemzetbiztonsági szolgálatok megbízottjainak alkalmazására. E megbízottakat régebben, mint tudjuk, szttiszteknek
