Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "A bekövetkezett gazdasági helyzetben milyen intézkedéseket kíván sürgősen tenni a helyi önkormányzatok működőképességének fenntartása érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
148 alapszinten maradt, az infláció és az áremelkedések miatt ennek a támogatásnak a reálértéke rendkívüli módon lecsökkent. Megemlítem csupán az energiaárak emelkedését, amelyet ha figyelembe veszek, a támogatás mértéke ma már az e redeti energiaköltséget sem fedezi. Ilyen körülmények között nagyon rövid időn belül működésképtelenné lesznek az önkormányzatok, amelynek árnyékát előrevetíti az a közismert tény is, hogy szinte hatványozott mértékben emelkedett, nőtt az önhibájukon kívül alaphiányos, forráshiányos önkormányzatok száma, melyek nem voltak képesek ellátni alaptevékenységüket. Ezért kérdezem a tisztelt belügyminiszter úrtól, hogy a bekövetkezett gazdasági helyzetben a helyi önkormányzatok működőképességének fenntartása érdeké ben - gondolok itt elsősorban az energiakompenzációra, amelynek mértéke az önkormányzatok első negyedévi többletköltségeit sem fedezi, nemhogy az egész évit - a permanensen jelentkező közel 30 százalékos inflációval kapcsolatban, amely az önkormányzatok be vételeit reálértékben csökkenti, valamint az önkormányzatokhoz telepített plusz feladatokhoz az alkotmány szerint előírt kötelező fedezet biztosításának előteremtésével kapcsolatban ez évben milyen stratégiai intézkedéseket, javaslatokat kíván a parlament elé terjeszteni. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az interpellációjában több olyan ügyet sorolt fel, amelyek egyenkénti megvitatására is sort keríthetnénk, azonban az interpelláció korlátozott időtartama erre nem ad lehetőséget számunkra. Az önkormányzatokhoz került feladatok pe rsze alapvetően kétfélék, részben a képviselőtestület hatáskörébe tartozó önkormányzati feladatok, részben államigazgatási ügyek, amelyek zömmel a jegyzőhöz kerültek, az ön által felsoroltak között mindkét típus előfordul. Ezek a legkülönfélébb időpontokb an kerültek az önkormányzatokhoz, kezdve az önkormányzatok és szerveik hatáskörét megállapító 1991. évi XX. törvénnyel. Tény, hogy ezen feladatok finanszírozása az önkormányzatoknak sok esetben gondot okozhatott, miközben persze az is tény, hogy az önkormá nyzatok támogatása időnként nagyobb arányban növekedett, mint a költségvetés egyéb területeinek a támogatása. Azonban egyik sem volt képes követni az inflációt, mert a nemzetgazdaságnak, ezen belül a költségvetésnek erre lehetőségei egyszerűen egyik terüle ten sem voltak. Az említett feladatok központi állami támogatásának módja is különböző, mert más a kötelező önkormányzati feladatoknál és más az államigazgatási jellegű ügyeknél. A kötelező önkormányzati feladatoknál az Országgyűlés a feladatokkal arányban állami támogatást biztosított, az érintett önkormányzatok így például támogatást kaptak az önkormányzati tűzoltóság fenntartásához, többet, mint amennyiért ugyanabban az évben az állami költségvetés ezeket fenntartotta volna. Normatív támogatást kaptak az önkormányzati szociális feladatok, például a munkanélküli ellátásból kikerültek szociális támogatásának, lakásfenntartási támogatásának teljesítéséhez. A támogatások egy része - ahogy említettem - valóban nem volt inflációkövető. Az önkormányzati gazdálko dás azonban egységes és az önkormányzati feladatok ellátásához a saját forrásokat is igénybe kell venni. Az önkormányzatok egységes költségvetésükből önállóan gazdálkodnak. A képviselő úr interpellációjában jelzett feszültségeket ismerem és megértem, azonb an e feladatok, különösen az energiaáremelés többletterheinél - ismételnem kell - figyelemmel kell lenni a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetére.
