Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Salamon László): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1418 Úgy gondolom, butaság lenne mind a kistermelők védelmében, mind pedig a magyar agrárügyek védelmében, ha ma azt fogadtuk volna el, hogy várjuk meg az összes probléma megoldását, s majd csak akkor fogadjuk el a törvényt. A Magyar Agrárkamara igyekszik elfoglalni a neki kijelölt - mégpedig az előző Országgyűlés által elfogadott törvény alapján kijelölt - helyet. Azért volt szükség e törvény elfogadására, hogy ezt a helyet a kistermelők érdekébe n is megfelelő módon elláthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, aki a FideszMagyar Polgári Párt szavazatát indokolja meg. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Kösz önöm szépen, elnök úr. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja két okból is elutasította az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Egyrészt elutasította azért, ami nincs ebben a törvényben, hiszen bár teljesen egyértelmű, hogy a Magyarországon működő gazdaság i kamarák kérdése egy lényegesen átfogóbb törvényjavaslatot érdemelt volna, ezt a kormány nem tette meg. A törvényjavaslat nem foglalkozik az agrárkamarák alapvető gondjaival, továbbra sem történt meg részükre ugyanis a különböző jogosítványok átadása. Még nem rendezte a kormány a különböző kamarák gazdasági helyzetét, és továbbra is kérdéses, hogy vajon helyese az az eljárás, miszerint a kamarai tagdíj nem írható le a különböző adókból. (17.50) A rendezetlen viszony, amely ma ezen a területen uralkodik, m ára oda vezetett, hogy a különböző gazdasági kamarák, és érdekképviseletek közötti különbségek összemosódnak és ezen szervezetek működési köre összecsúszik, súlyos zavart okozva ezen a területen. Sokkal fontosabb azonban az, ami a törvényben benne van, kül önösképpen az, amit a 2. § tartalmaz. Ez a 2. § arról szól ugyanis, hogy ha a földművelésügyi miniszter úgy dönt... (Dr. Kis Zoltán: Nemcsak ő!) ... akkor csupán azok a mezőgazdasági termelők részesülhetnek bizonyos állami támogatásokban, amelyek tagjai az Agrárkamarának. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés a mezőgazdasági kistermelők ellen irányul. Kis Zoltán államtitkár úr azt mondta, nem helyes, ha a vita odáig fajul, hogy a pártok megkérdőjelezik e rendelkezés alkotmányosságát. Én azt mondom, nem volt hel yes e kérdés rendezésére olyan eszközökhöz nyúlni, amelyeknek az alkotmányossága vitatható. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy ez a rendelkezés hátrányosan kívánja megkülönböztetni azokat a termelőket, akik nem lesznek tagjai a mezőgazdasági kamarának. Az alkotmányellenesség abban rejlik, hogy ez a szabályozás arra adott lehetőséget, hogy a mezőgazdasági miniszter a szabályozási céllal össze nem egyeztethető okból hátrányosan megkülönböztesse a mezőgazdasági termelők bizonyos körét. Ugyanis teljesen egyérte lmű, hogy például a záróbeszédben elmondott elszámolások ellenőrzése megvalósítható e nélkül a szabály nélkül. Teljesen egyértelmű, hogy a piacszabályozás sem igényli az ilyen szigorú szabályozást, az ilyen mértékű diszkriminációt, többek között már csak a zért sem - a búzaügyre visszatérve , mert a terméktanácsok esetében a miniszternek van lehetősége arra, hogy csupán azoknak a mezőgazdasági termelőknek adjon támogatást, akik tagjai a terméktanácsnak. Teljesen felesleges egy ilyen szabályozást a kamarai t örvénybe is beiktatni. Reméljük, ez a lépés nem azt jelenti, hogy a kormány le kíván térni a kormányprogramban meghirdetett szektorsemlegesség útjáról. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
