Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1416 GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Több ízben említette nevemet, jóleső érzéssel hallottam, de amilyen jóleső érzéssel szavaztuk meg az előbbi három szakmai törvényt: az élelmiszertörvényt, a takarmányozási törvényt és az állategé szségügyről szóló törvényt, olyan mélységes felháborodással és kemény nemmel tiltakoztunk ez ellen a rövid, nyúlfarknyi törvénymódosítás ellen. Egy hete a pulpitusról mondtam el azokat az aggályaimat, a három perc nem ad lehetőséget, hogy most ugyanezt meg ismételjem teljes körűen, de azért engedjenek meg egykét reflektálást. A kötelező tagság természetesen csak akkor lehet majd bármilyen lehetőség a Magyar Agrárkamara bővítésére, ha azok a szolgáltatások, amelyekről előbb is beszéltem, szépen konkretizálva lennének, hogy mit nyújt a Magyar Agrárkamara azoknak a termelőknek. Nem csoda, hogy a közel félmillió mezőgazdasági termelőből eddig csak közel 30 ezer lépett be a Magyar Agrárkamarába, mert eddig még a feladatmegosztás sem történt meg a terméktanácsok é s a Magyar Agrárkamara között. (17.40) Nem az ellenzéki pártok, az ellenzéki képviselők hibásak, tisztelt államtitkár úr, hanem a mezőgazdasági kormányzat, mert országlásuk után másfél évvel sem dőlt még el, hogy milyen feladatokat vállal át a terméktanács és milyet a Magyar Agrárkamara. Még egyszer mondom: a Magyar Agrárkamarának okozza a legnagyobb kárt a jelenlegi helyzet, ha erőszakkal a kötelező kamarai tagsághoz akarnak kötni egyes állami támogatásokat, amelyeket a törvény nem részletez, de gondolom, hogy elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokra gondolnak. Ez, úgy ítéljük meg, hogy nagy, hatalmas hiba az önök részéről, mert nem az a gond, hogy nem lehet eladni, hanem az a gond, hogy nincs mit eladni. Nincs termelés. A termelést kellene önöknek s egíteni. Hogy lehet segíteni? Nem úgy, hogy a vízfejeket, köztestületi agrárkamarákat kell növelni, nem a fizetett apparátcsikok számát, hanem úgy, ahogy működött a falugazdász hálózat, amikor három falura jutott egy falugazdász. Most öthat falura jut gaz dajegyző, tehát kétszerte nehezebben tudja az a nadrágos ember a segítséget, elsősorban a pénzügyi, jogi segítséget megadni a csizmás parasztembernek, hogy hogy járjon el pénzügyi, jogi feladatai megoldásában. Tehát erre kellene az összes állami erőt, pénz t fordítani, azt a 80 milliárd forintot is, amelyet az idén a mezőgazdaság támogatására adtak. A termelés támogatására kellene koncentrálni, nem pedig a lánckereskedelem résztvevőinek a segítésére. Véleményem szerint egy agrár vitanap tudná ezt a problémak ört felölelni, mert ezt a törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt nemcsak hogy nem szavazta meg, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulunk a diszkrimináció elkerülése érdekében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELN ÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az SZDSZ frakciója nevében Kertész Zoltán képviselő úr jelentkezett a képviselőcsoport álláspontjának indoklására. Megadom a szót. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A Szabad Demokraták Szövet sége "igen"nel szavazott erre a törvényjavaslatra. Úgy érezzük, hogy mindenképpen szükség van erre, hisz Rusznák Miklós képviselőtársam is azt mondta, hogy információra, információáramlásra szükség van, de ez csak úgy valósulhat meg, ha ebben bizonyos köt elezettséget vállalnak a termelők is és az információáramlásnak kölcsönös előnyei lesznek. Hogy ne lehessen olyan ügy, mint az éppen folyamatban lévő búzaügy, ehhez mindenképpen szükséges, hogy az emberek információhoz jussanak, ugyanakkor nem lehet az áll am olyan gondoskodó, mint korábban volt. Tehát mindenképpen szükség van az alulról építkezésre, szerveződésre, hogy különböző egyéb társulásokat akár az értékesítésben, akár a géphasznosításban is létrehozzanak a termelők. Úgy érezzük, hogy erre