Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1413 Kérdezem tehát a tisztelt Házat, hogy elfogadjae a mezőgazdasági bizottság T/1304/5. számú ajánlásának 141. terjedő pontjait. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 297 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a me zőgazdasági bizottság említett módosító javaslatait elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra a jövő heti ülésünkön kerül sor. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavasla t határozathozatala ELNÖK (dr. Salamon László) : Most soron következik a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat határozathozatala . Az előterjesztést T/1348. számon, a bizottságok ajánlá sait pedig T/1348/23. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy múlt heti ülésünkön az általános vitát lezártuk, és mivel módosító javaslatot senki nem nyújtott be, részletes vitára nem kerül sor. A törvényjavaslat elfog adásáról kell döntenünk. Megkérdezem dr. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kis Zoltán bólint.) Igen. Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, eln ök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennél a törvénymódosításnál már nem beszélhetek a Ház egységéről, nem állíthatom, bár szeretném, hogy az ellenzék és a kormánypárti képviselők egyaránt örülnek, és egyaránt szükségesnek tartják ezt a módosítást, amely a tárca szándékai szerint az első változatban egy átfogóbb és nagyobb területet szabályozó változtatásnak készült. A kormányon belül kialakult konszenzus szűkítette le erre a két szakaszra, ez végül is igen kemény és komoly vitákat váltott ki, sőt ellenérzéseket i s szült. Miről szólt ez a két módosítás? Az egyik, ami a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kistermelők adóalannyá történő bejelentkezését szorgalmazta, a másik, hogy egyes állami támogatások juttatására a törvénymódosítás kimondja, hogy ezt külön jogsza bály kamarai tagsághoz köti. Amikor a kamarai törvényt elfogadtuk, akkor azt az álláspontot képviselte ellenzék és kormánypárt egyaránt, hogy a kötelező kamarai tagság elvét fogjuk követni. Egyelőre nem mozdulunk el a liberalizált szabályozás irányába, bár tudjuk, hogy Európában a poroszutas kamarai rendszer felbomlóban van. Arról tettünk akkor tanúbizonyságot, hogy szeretnénk a piacgazdaság szabályait úgy rendezni, hogy az mindenki számára elérhető legyen, és a feketegazdaságot a lehetőség szerint a rendsz eres piaci tevékenység köréből kizárjuk. Ez a nagyobb termelőegységeknél megvalósult, hisz mind az Ipari és Kereskedelmi Kamarában, mind a Kézműves Kamarában, mind pedig az Agrárkamarában azon tevékenykedők számára, akik adófizetési kötelezettséggel, társa dalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel, s egyéb elszámoltatási kötelezettséggel terheltek, a kamarai tagság egy pillanatig sem lehetett vitás. Az a kör azonban, amely jövedelméről nem köteles adóbevallást tenni, illetve amelynek az adómentesség szerint mindössze tájékoztatási kötelezettsége van, nevezetesen egymillió forint erejéig a mezőgazdasági kistermelőknél, nem tartozhat ebbe a körbe. Úgy hiszem, ez a vita nem fajulhat odáig, hogy megkérdőjelezzük, alkotmányose ez a törvénymódosítás, avagy sem; alanyi jogon járe minden támogatás mindenkinek, avagy sem. Tudjuk, hogy állami támogatást nemcsak a mezőgazdaságban tevékenykedők kaphatnak, hanem
