Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő határozathozatala - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1410 Tisztelt Ház! Soron következ ik az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő határozathozatala . Az előterjesztést T/1303. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/1303/14. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kis Zoltán földművelésü gyi államtitkár úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bevezetőként szeretnék köszönetet mondani mindazon kormánypár ti és ellenzéki képviselőtársaimnak, akik az élelmiszerekről szóló T/1303. számú törvényjavaslathoz hozzászólásaikkal, alkotó és segítőkész közreműködésükkel hozzájárultak. Megelégedéssel és örömmel tölt el, hogy valamennyi hozzászóló előadásában kiemelte: az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat agrárjogalkotásunk jelentős állomása, amely továbbfejleszti az európai jogharmonizációhoz vezető úton jogalkotásunkat. Ahogy azt Kertész Zoltán képviselő úr bevezetőjében elmondta, az élelmiszerekről szóló törvényj avaslat a szakmai törvénycsomag egyik legjelentősebb törvényjavaslata, amely megfelel a piacgazdaság jelenlegi követelményeinek és a korszerű élelmiszerszabályozás alapjait teremti meg hazánkban. Dr. Szántó Mihály képviselő úr pedig - mintegy alátámasztva ezt - részletesen vázolta a törvény megalkotásának szükségességét, amely alapfeltétele annak, hogy Magyarország - bár jelenleg még kívülállóként , megjelenhessen az Európai Unió belső piacain, illetve felkészülhessen az Unióba való tagfelvétellel járó kö telezettségvállalásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy reagáljak egykét kritikai megjegyzésre is. Bogárdi Zoltán képviselő úr a hatósági ellenőrző intézményrendszerek finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés tekintetéb en a törvény akkor éri el valódi célját, ha az intézményeket megfelelően finanszírozzuk, biztosítva ezzel hatékony működésüket. A gondolattal teljesen egyet kell hogy értsünk, és az Országgyűlés figyelmét arra kell fordítani - és itt kapcsolódnék a korábba n Medgyasszay László által említettekhez is , hogy a költségvetésben ezen intézményrendszerek megfelelő működtetésének hatékony feltételei meglegyenek. Glattfelder Béla képviselő úr a minőségvédelmi bírság felső határának mértékével kapcsolatban - a törvé nyjavaslat szerint ez 1 millió forint - kifejtette, hogy különösen a nagy élelmiszerelőállító cégek esetében nem kellő mértékű a visszatartó erő egy ilyen, esetlegesen súlyos jogsértéssel szemben. Álláspontunk az, mivel a minőségvédelmi bírság más egyéb s zankciókkal is összekapcsolható, nemcsak az áru forgalomból való kivonásával, hanem a legsúlyosabb esetben az előállító cég teljes bezárásával és a termelés leállításával is, így változatlanul az az álláspontunk, hogy komplex alkalmazásával e szankciórends zer megfelelő visszatartó erővel bír. Győriványi Sándor képviselő úr hozzászólásában kifogásolta, hogy a törvény céljával ellentétes módon, amely a fogyasztók egészségvédelmét hangsúlyozza, a törvény hatálya alá tartoznak a dohány, illetve a dohánytermékek , amelyek köztudottan károsak az egészségre. Ezzel nincs mit vitatkozni, ez valóban így van. A fogyasztói védelem a jelen törvényjavaslatban akként valósul meg, hogy a termékelőállítók és a forgalmazók kötelezettségeit a fogyasztó szempontjából szabályozz a. Arra vonatkozóan, hogy a szabályozásnak megfelelő termékből a fogyasztó mit és mennyit fogyaszt, már a törvény nem rendelkezhet, de nem is célja. Ha valaki szándékosan akarja az egészségét rongálni, akkor azt tehesse meg, de mindenekelőtt a megfelelő fö lhívás, a megfelelő felvilágosítás álljon rendelkezésére, és teljes egészében biztos lehessen afelől, hogy az az anyag, amit magához vesz, az aze, mint amiről a terméken feltüntetett jegyzék őt tájékoztatja. A törvény által tiltott egészségkárosító anyago k és a dohánytermékek között lényeges különbség az, hogy az utóbbinál a fogyasztói egészség- és érdekvédelem kettéválik. E törvény csak a fogyasztói érdekvédelmet, s nem pedig az egészségvédelmet hivatott szabályozni.
