Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1337 Nem lehet kétséges, hogy a központi költségvetés hiányának valós megállapítása sarkalatos kér dés. Ezért nemcsak elvi megfontolásokból, hanem a vélelmezett nagyságrend miatt is fontos megállapításnak kell tekinteni a költségvetési deficitet érintő észrevételeket, a bevételi és a kiadási főösszegeket módosító tételeket és a vélelmezett egyenlegkülön bséget. A konkrét összetevőkkel kapcsolatos részletesebb álláspont ismertetését mellőzve - hiszen ezeket írásban bemutattuk az Országgyűlésnek , mindenképpen szükséges hangsúlyozni a következőket. Az 1994. évi költségvetés, az államháztartás gazdálkodásáb an, pozíciójában végleges és helyrehozhatatlan sérelmet a kifogásolt műveletek, elszámolások nem okoztak. Az adófizetők befizetései vagy a központi költségvetés vagy az államháztartás körében maradtak, illetve ott kerültek vagy kerülnek felhasználásra. A v ita bizonyos tételek szabályszerű könyveléséről zajlik, ami megszokott jelenség például a gazdasági társaságok közgyűlésein is. El kell ismernem, a jelentés megállapításainak egy másik kérdéskörére utalva, hogy az államháztartási mérleg és az információs r endszer konzekvens felépítésének kialakítására, az előirányzat és felhasználás jogcímei szigorú összhangjának megteremtésére, a pótkezelés kérdéseinek rendezésére halaszthatatlanul szükség van. A jobbítást eredményező feltételek kialakítása az államháztart ási reform és a kincstár létrehozásával megkezdődik a következő évben. Általánosságban nem lehet egyetérteni az ÁSZnak azzal a véleményével, mely szerint az 1994. évi zárszámadás nem felel meg a teljesség, valódiság és összehasonlíthatóság követelményének . Az Állami Számvevőszék sommás megállapítása azon alapul, hogy az APEHStudynál meglévő beszámolók és a törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékletének adatai eltérnek egymástól. E megállapításuknál elhanyagolják annak tényét, hogy a Pénzügyminisztérium ezen adatok közvetlen átvételével, majd az ebből és a fejezetektől bekért Studybeszámolókban nem szereplő adatokból, valamint a saját nyilvántartásaiból a fejezetekkel és más érintettekkel történő folyamatos egyeztetés, az általuk igazolt korrekciók alapján á llítja elő a központi költségvetés zárszámadási adatait. Az kétségtelen tény, hogy az adatkorrekció visszacsatolása a beszámolókhoz, a folyamat természetéből adódóan, csak később történik meg. Általában a központi költségvetésre is vonatkozik a számviteli törvény. Ám a forgóalapra vonatkozóan nem rendeli el a kettős könyvvitel szabályainak alkalmazását, így a beszámolás nem is történhet a forgóalappal összefüggő kérdések tekintetében a számviteli szabályok analógiájára. Ezért az összehasonlíthatóság és keze lhetőség miatt az eredeti előirányzatokhoz történik a hasonlítás, tehát e tekintetben az előző évek gyakorlata szerint történhet a beszámolás. Véleményünk szerint a bruttó elszámolás elve nem csorbul, ha az adóbevételekből adott kedvezményekkel csökkentett összeg szerepel a 2. és 9. számú mellékletben. A beszedő szervezet szintjén kell ugyanis a pénzügyminiszternek biztosítania az elv érvényesítését, és ezt analitikus nyilvántartással alátámasztani. Nem fogadjuk el a kritikát, hogy a kedvezmények jogcímeirő l és összegeiről semmiféle elszámolás nem szerepel a zárszámadási dokumentumban, ugyanis a XVII. PMfejezet indoklásának táblázatai között a társasági adóra, az MNB és a pénzintézetek adóbefizetéseire, a személyi jövedelemadóra is jogcímes és összegszerű e lszámolást adtunk. Részletesebben szeretnék szólni a vámbiztosíték elszámolási kérdésköréről. Az ÁSZ szerint ez súlyos hiba, sőt, törvénytelenség is. A tisztánlátás kedvéért szeretném leszögezni: Először: a vámbiztosítékszámla a termék vámterheire vonatko zó befizetések megelőlegezéseként kerül a vámkezelés előtt befizetésre. Az árura vonatkozó vámterheket lehet biztosítani készpénzzel, kezességvállalással. A vámbiztosíték '92 augusztus elején került bevezetésre, az azonnali vámfizetési kötelezettség jogsza bályi előírásával egyidejűleg. Ez a számla lényegében a költségvetési bevételek teljesülésének biztosítását szolgálja. Mértékét a termékre vonatkozó összes pénzügyi híd, vám, vámkezelési díj, statisztikai illeték, import utáni áfa és a fogyasztásiadókötel ezettség határozza meg.
