Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1305 A 66. pontban a 75. § (3) bekezdése módosítását kezdeményezik. Eszerint a devizahatóság székhelyére beidézi, nem pedig beidézheti a természetes személyt. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a módosító javaslathoz. (Senki sem jelentkezik.) Se nki nem jelentkezik. A részletes vita e szakaszát lezárom. A 67. pontban a 79. § (1) bekezdése módosítása található. Eszerint a devizahatóság az e törvény alapján birtokába került adatokat ne öt, hanem tíz évig őrizze meg. Megkérdezem, kíváne valaki szóln i e módosító javaslatokhoz kapcsolódóan. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem kíván szólni. A részletes vita e szakaszát lezárom. Indítványozom, hogy az ajánlás 6876.ig terjedő pontjainak tárgyalását az Országgyűlés kapcsolja össze. A normaszövegnek ez a r észe a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Az indítványról, kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Látható többség. Megkérdezem, kíváne valaki szólni e módosító javaslatokhoz. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrat a Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. A 74. pontban foglalt módosító indítványomat szeretném a tisztelt Házzal ismertetni. Megnyugtatnám képviselőtársaimat, hogy módosító indítványom nem a hatálybaléptetéssel kapcsolatos , hanem a hatályba léptető rendelkezések mellett a törvény a jelenleg hatályos földtörvény módosítását is tartalmazza, méghozzá a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban. Ha nagyon precízen akarok fogalmazni, akkor a nem termőföldnek minősülő ingatlano k külföldi által történő megszerzésére tesz egy részben kodifikációs jellegű javító indítványt a kormány által beterjesztett törvényjavaslat. Szerény véleményem szerint ezt a módosítást nem lehet a hatályos földtörvény szövegétől elvonatkoztatva értékelni. Ezért terjesztettem be azt a módosító javaslatot, hogy külföldi vagy jogi magánszemély engedéllyel szerezhesse csak meg termőföldnek nem minősülő ingatlannak a tulajdonjogát, kivéve a törvényes öröklés, a ráépítés és az elbirtoklás esetét. Ugyanis az örök lés, az elbirtoklás és a ráépítés a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szerint egy eredeti tulajdonszerzési mód, amikor is önmagában, ha bizonyos tények bekövetkeznek, mindenfajta jogcselekmény nélkül az illető tulajdonjogot szerez. Ezt a jogi okfejtés t egyébként a hatályos földtörvény átveszi, és amikor a termőföld tulajdonjogának megszerzéséről beszél, akkor a külföldiek tulajdonszerzését főszabályként megtiltja. A hatályos földtörvény 4. §a azonban kimondja, hogy e fejezet alkalmazása szempontjából nem tulajdonszerzés, tehát nincs engedélyhez kötve a törvényes öröklés, az elbirtoklás, a ráépítés, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzés. Értelemszerűen belföldön levő, nem termőföldnek minősülő ingatlant kisajátítással nem lehet szerezni, kárpótlási célú árveréssel nem lehet szerezni. Tehát ezeket a jogintézményeket nem kell kodifikálni akkor, amikor nem termőföldnek minősülő ingatlan külföldi által történő megszerzéséről van szó. De azért az azonos szabályozási elveket illő lenne megtartani. Illő lenne megtartani, hogy ne legyen éles és kirívó a jogi szabályozásbeli különbség a kétfajta termőföld, illetve nem termőföldnek minősülő ingatlan megszerzése között. A kormány által javasolt szöveg kivételként csak az öröklést a karja kodifikálni. Itt hangsúlyoznám, hogy az általam javasolt törvényes öröklés és öröklés között az a különbség, hogy az öröklés megtörténhet végintézkedés által. Tehát a jelenlegi szabályozást a kormány szélesíteni akarja, hogy végrendelet által magyar állampolgár a belföldön levő tulajdonát minden további nélkül hagyományozhassa külföldön élő állampolgárra, és akkor megszerzi az illető az ingatlan tulajdonjogát. Az én javaslatom szűkítené ezt a lehetőséget, csak a törvényes öröklés esetében tenné lehető vé a hatósági engedély nélküli tulajdonszerzést. Ennek a fenntartása véleményem szerint indokolt, hiszen ha nem teszünk különbséget a törvényes és a végrendeleti öröklés között, akkor azok a szándékok, amelyek jelenleg is amellett vannak, hogy tartsuk fenn a külföldiek belföldön levő nem
