Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Határozathozatal a devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1285 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A honvé delmi bizottság - csakúgy, mint 1994 decemberében a T/420. törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontja kialakításakor - azon az elvi állásponton volt 1995. október 11ei ülésén is, hogy a benyújtott törvényjavaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról olyan ké rdéskört szabályoz, amelyre múlhatatlanul szükség van. Halogatásra, elfogadásának elodázására tovább már nem látunk okot és lehetőséget sem, annál is inkább, mert ezzel a szolgálatok működését, áttételesen a köz- és nemzetbiztonságot is veszélyeztethetnénk . Tisztelt Képviselőtársaink! Ahogy a honvédelmi bizottság álláspontja sem változott és a törvénytervezet sem lényegesen, úgy az észrevételeink, felmerülő aggályaink, dilemmáink sem múltak el, változtak meg. Ezek közül hármat kívánnék megemlíteni. Az első kérdés és dilemma, hogy a honvédelmi bizottság kompetenciája a katonai szolgálatok tekintetében meddig terjedjen. Még mielőtt valakiben felmerülne, hogy kicsinyes presztízsszempontokat akarnánk érvényesíteni vagy valamilyen rossz szakmai sovinizmust erősít eni, igyekszem leszögezni, hogy ez kizárólag olyan összefüggésben merült fel, hogy a szabályozási szándék beszélő viszonyban vane az alkotmány 19. § c) pont (3) bekezdésében biztosított különleges státusszal, amely a honvédelmi bizottság számára például s zükségállapot esetén biztosíttatik, valamint a szabályozási szándék összhangban vane a hadsereg polgári ellenőrzésének kitüntetett szándékával. A másik kérdéskör, ami felmerült, hogy a katonai szolgálatok irányítása - és jó tudni, hogy ezekből kettő van , a honvédparancsnokság szervezetébe történő integrálása, a szabályozás összhangban vane a honvédelmi törvény 11. § (2) bekezdésével? Nevezetesen: úgy véljük, hogy át kell gondolni az irányítási rendszert, a honvédelmi miniszter, a parancsnok és vezérkari főnök irányítási jogkörét. A honvédparancsnokság szervezetébe illeszkedő hivatalokat a papírforma szerint és a honvédelmi törvény szerint a miniszter nem utasíthatja, míg a törvénytervezetben példának okáért a miniszter ilyen típusú jogosítványt kap; azt gondoljuk, ez feltétlenül átgondolandó. (16.50) A harmadik kérdés: a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak biztonsági ellenőrzése több országban gyakorlat. A dilemma, ami ezzel kapcsolatban felvethető, egyrészt: mérlegelhetik, vizsgálhatjáke a biztonsági k ockázatot - mely egyegy képviselő személyével kapcsolatosan megjelenik - a leendő vizsgáltak? Másrészt: biztonsági ellenőrzés alá kerülhetneke azok a közjogi méltóságok, akik a bizottságok zárt ülésein minden további nélkül részt vehetnek? A törvényterve zet arról szól, hogy a biztonsági ellenőrzésen átesett képviselőtársak juthatnak bizonyos információkhoz; ugyanakkor a Házszabály lehetőséget nyújt arra, hogy néhányan biztonsági ellenőrzés nélkül is részt vehessenek ezen. Ez kérdés, ezt nyilvánvalóan föl kell oldani. E két észrevétel is jelzi, hogy a képviselők biztonsági ellenőrzése igen kényes kérdés, bár ez bizottságunk szerint - és ezt hangsúlyozom - fontos és szükséges. Mindezek azonban felvetik azt a kérdést is, hogy az új Házszabályban, de akár az a lkotmányban, nem kellenee rögzíteni a nemzetbiztonsági bizottsági tagokkal kapcsolatos követelményeket, illetve ezen feladatokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság a bevezetőben említett megfontolások alapján, szándékolva bizottsági módosí tó indítványok benyújtását, a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatta. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. TÓTH PÁL , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt belefognék a bizottsági állásfoglalás taglalásába, engedjenek meg nekem egy közbevető megjegyzést a törvényjavaslattal kapcsolatban. Köztudott, hogy körülbelül 1991 tavaszától kezdve de jure és de facto komoly késedelmet szenvedett ez a törvényjavaslat. Egyetértek azokkal, akiknek az a véleménye - egészen finoman
