Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Bejelentés új frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
1268 már a korábbi kormány kidolgozott és utódjának készen átadott, a kincstári törvénytől a katasztrófavédelmi tö rvényen át a fegyveres testületek szolgálati viszonyát szabályozó törvényig. A koalíciós megállapodásban is hét olyan törvény sürgős meghozatalát tűzték ki célul, amelyek közül másfél év alatt egy sem született meg. A kormánydöntések és az elfogadott törvé nyjavaslatok előkészítetlenek, szakmailag megalapozatlanok. Egyáltalán nincsenek tekintettel a várható társadalmi hatásokra, gyakran fel sem mérik azokat és rendre figyelmen kívül hagyják az alkotmányossági követelményeket. A kormány tevékenysége kiegyensú lyozatlan és széteső, az összehangoltság teljes hiányát mutatja. Egymástól homlokegyenest eltérő nyilatkozatokat tesznek a kormánytagok néha a tényeket illetően is. Még az is bizonytalan, hogyan hozza döntéseit a kormány: szavazással - miként ügyrendje köt elezővé teszi , vagy nem, ahogyan az egyes nyilatkozatokból valószínűnek tetszik. A kormányzási válság mindennél szembetűnőbb megnyilatkozása a kormánytagok sorozatos lemondása. A kormányzással kapcsolatos súlyos problémákat miniszterelnök úr is elismerte akkor, amikor kísérletet tett kormánya szerkezetének átalakítására, amely próbálkozás, mint tudjuk, az SZDSZ merev ellenállásán megbukott. De elismerte ezt a kormányfő a hétvégén is, amikor arról beszélt, hogy javítani kell a kormányzati munkán és - úgymo nd - meg kell erősíteni az apparátust. A miniszterelnök tehát érzékeli a válságot, de tévedésben van a válság okait illetően. Az apparátus szakmai felkészültsége színvonalának ugyanis semmi köze sincs ahhoz, hogy ma Magyarországon nincs valódi kormányzás, hiszen nem elsősorban a kormányzati apparátus szakmai munkája, hanem annak irányítása elégtelen. Nem egyszerűen a kormányzati munka, sőt még csak nem is az adott személyi összetételű és vezetésű kormány, hanem a szocialistaszabaddemokrata kormányzás van m a Magyarországon válságban. Érzi ezt a két kormányzó párt is, ezért egyre nyilvánvalóbban arra törekszenek, hogy a sikertelen kormányzás következményeitől megóvják magukat, azaz miközben a kormányzati hatalomhoz továbbra is ragaszkodnak, megkísérlik pártju kat vagy annak egy részét függetleníteni a kormánytól, mintegy kivonni a kormányzati felelősség alól. A Szabad Demokraták Szövetsége kezdettől fogva ezt tette, csak fél szívvel vállalta a kormányzati felelősséget. Legmeghatározóbb politikusait távol tartat ta a kormánytól, és az eltelt másfél évben kint is vagyok, bent is vagyok politizálással folyamatosan jelezte különállását. Az utóbbi időben mintha a szocialistákban is hasonló elképzelések érlelődnének. Erre utalnak az olyan ötletek, hogy szét kellene vál asztani a pártelnöki, miniszterelnöki pozíciót, de a sorozatos miniszteri pályaelhagyások is ezt jelzik, amelyek nyomán egy árnyékkormány körvonalai kezdenek kibontakozni, paradox módon az MSZPn belül. Bizonyára a szocialisták is felismerték, hogy a két p árt katasztrofális kormányzása szükségszerű bukáshoz vezet, és ők is megpróbálják - miként a szabaddemokraták - ennek következményei alól a pártot vagy annak egy részét mentesíteni. Az ország számára mindebből az a fontos, hogy a választópolgárok többségéh ez hasonlóan ma már egyik kormányzó párt sem bízik abban, hogy képes lesz megoldani az ország problémáit, így a válságot - bár megoldani nem tudják , prolongálják. Az elhúzódó kormányzási válság pedig az ország általános és totális válságához vezethet. A felelősség ezért a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét terheli. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szó t Szekeres Imre frakcióvezető úrnak, MSZP. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kónya Imre kormányzati válságról beszélt. Aggodalma mélyen meghatott, és ha nem ülnék 14 hónapja ebben a parlamentben, még komolyan is tudnám venni.
