Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1227 Milyen esetekben kerülhet sor ilyen kivételkérésekre? Részben akkor, ha az adott termék valamilyen speciális magyar tulajdonsággal rendelkezik és ezeket a speciális magyar tulajdonságokat akarjuk elismertetni az Európai Unióval. Ezek a speciális magyar tulajdonságok vonatkozhatnak a termék összetételére vagy a termék előállításának módjára is. Csak egészen érintőlegesen utalok arra, hogy például a tokaji bor előállítása egy olyan különleges módszerrel történik, ami az Európai Uni óban máshol nem szokásos. Ilyen módon tehát az Európai Unió vonatkozó rendelkezései is eltérnek e tekintetben attól, ami Magyarország számára egyébként elfogadható lenne. Másrészt pedig történhet abból a megfontolásból egy ilyen kivétel kérése, hogy az ado tt Európai Unióbeli szabály átvétele Magyarország számára indokolatlanul nagy gazdasági tehertételt jelentene, esetleg az adott élelmiszer előállításával foglalkozó iparág ellehetetlenüléséhez vezet. Természetesen erre is lehet példát mondani. A dohányter mékek, egész pontosan a cigaretta - és most nem a tüsszentőporra gondolok - kátrány- és nikotintartalmára vonatkoznak bizonyos Európai Unióbeli előírások. Ezeknek előreláthatólag a magyar dohánygyártó cégek nem tudnak eleget tenni, hiszen a Magyarországon termesztett dohány minősége nem olyan, hogy Magyarország ilyen minőségű cigarettát tudna előállítani. Amikor az Európai Unióban kialakították a dohánytermékek vonatkozásában azokat a szabványokat, amelyek ma az Európai Unióban irányadók, akkor természetes en az Európai Unió bizonyos tagállamai is kaptak kivételt a vonatkozó szabályok alól. Így például Görögország számára a nikotin- és a kátránytartalom csökkentése esetében lehetőséget adtak arra, hogy az Unió más tagállamaihoz képest lassabban csökkentse te rmékeinek ezen meghatározott tényezőit, hiszen a görög dohányipar éppen olyan helyzetben volt, mint a magyar dohányipar. Tehát a példa tanulsága az, hogy Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy bizonyos élelmiszerek esetében - és természetesen itt a dohány is jó példa, hiszen a törvényjavaslat erre is kiterjed - engedélyt kell majd kérni arra, hogy az Európai Unióhoz képest más szokások, más szabályok alapján állíthassunk elő ilyen termékeket. Azt hiszem, ha erre a magyar kormányzat nem készül fel - a minek természetesen az egyik feltétele az, hogy a csatlakozási tárgyalásokba a különböző iparágak és általában a mezőgazdaság érdekeinek képviselőit is be kell vonni , akkor a csatlakozás nem csupán kellemes, hanem kellemetlen következményekkel is járhat. Mindazonáltal a törvényjavaslat elfogadását támogatjuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem dr. Lakos László földművelésügyi miniszter urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíváne szó lni. (Dr. Lakos László: A határozathozatal előtt!) Határozathozatalt megelőzően. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra jövő heti ülésünkön kerül sor. A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvé nyjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (dr. Salamon László) : Most soron következik a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása . Az előterjeszté st T/1304es számon, a kijelölt mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/1304/5ös számon kapták kézhez képviselőtársaim. Miniszteri expozé következik. Megadom a szót Lakos László földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. LAKOS LÁ SZLÓ földművelésügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatot az élelmiszerekről, az
