Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁNTÓ MIHÁLY (MSZP):
1221 Mivel a költségvetés vitája előtt vagyunk, azt hiszem, nem késő ezeket a szavakat elmondanom, és kormánypárti képviselőtársaim végre meghallgatják ezt a kérést. Mint említettem már, a kezdeti lépéseknél tartunk. Remélem, a későbbi lépések azokat a hibákat, amelyeket ebben a törvényjavaslatban felleltem, majd korrigálják. Mint Glattfelder Béla képviselőtársam már említette, a minőségvédelmi bírság maximálása nem végiggondolt dolog. Nem végiggondolt azért, mert jóllehet, azoknál a kicsi és k özepes cégeknél, amelyeknek a termelési volumene nem túl nagy, ez egy jelentős bírság, visszatartó erő lehet. De a nagy cégeknél, a multiknál ez nem jelent igazán visszatartást. Ennek a maximálását ilyen formán nem tartjuk helyesnek, hanem sokkal inkább a veszélyeztetettség mértékét kellene figyelembe venni és annak alapján kiszabni a bírságot. Sajnos a törvényjavaslat nem tartalmazza azt, hogy azt a bizonyos élelmiszerkönyvet, a magyar változatot milyen időszakra kell elkészíteni. Valamilyen időt kellene s zabni ennek, hogy ne nyúljon a végtelenségbe és belátható időn belül elkészüljön. Van még néhány olyan kérdés, amelyet fel kellene vetni, de azt hiszem, célszerűbb, ha e vita a törvényjavaslat fölött befejeződik és a jövő héten meg tudjuk szavazni. Remélhe tőleg a fejlődés során ezek a hibák kiküszöbölődnek. Az MDF nevében a törvényjavaslat elfogadását javasolom. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Lövey László Gábornak, aki az MSZP képviselőcsoport nevében szól. (Közbeszólá sok az MSZP padsoraiból: Szántó Mihály adja elő.) Akkor megadom a szót Szántó Mihály képviselő úrnak, aki az MSZP nevében szól. DR. SZÁNTÓ MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar nemzetgazdaság jövőjét lényegesen befolyásoló törvényjavaslat fekszik a tisztelt képviselőtársaim asztalán. Az agrárágazattal szorosan összefonódó élelmiszertermelés, amelynek feltételeit az élelmiszertörvény meghatározza, a magam és sokunk meggyőződése szerint a magyar gazdaság legfontosa bb ágazata. Bár a törvény a jövőnek szól, mégis visszatekintéssel kell kezdenem. Száz évvel ezelőtt, 1895ben alkotta meg az akkori parlament az első élelmiszertörvényt. Szorosan követte ezzel a legfejlettebb országokat, például Angliát, Németországot és a z akkori közös Monarchia nyugati felét, Ausztriát. Az előző parlament - amelynek az akkori kormánya már 1993 őszén benyújtotta e törvény tervezetét - talán azért nem tárgyalta, hogy mi most, az első törvény centenáriumán alkothassuk meg a magyar élelmiszer ipart a jövő évezredbe és reményeink szerint egyúttal az Európai Unióba bevezető törvényt. Miért van szükség erre a törvényre? Kétségtelenül igaz, de a dolgokat leegyszerűsítő, a tények mögé nem néző válasz: az Európai Unió. Tagállamai voltak, vannak és le sznek élelmiszereink legfőbb exportpiacai és - amilyen gyorsan lehet - mi is tagok akarunk lenni. Ennek elemi feltétele, jogi előírásrendszerünknek az Unióéhoz való igazítása, amelynek szükségességét Brüsszel sokszor hangoztatja, Magyarország készségét min d a kormány, mind a parlament kinyilvánította. Az élelmiszerszektor az első olyan ágazat, amely ezt a harmonizálást jelen törvénnyel megkezdi és segítségével két éven belül átfogóan el is végzi. Ez a parlamentnek és a kormánynak elemi kötelessége, az élelm iszertermelőknek pedig érdeke. S itt szeretnék visszatérni arra, amire az előbb utaltam: az Európai Unióra, annak elvárásaira való hivatkozás csak felszín. Soha nem szabad elfelejteni, ami e mögött van. Ez az egyetlen reális lehetősége annak - és ebben rit ka, széles közmegegyezés van ma Magyarországon , hogy a magyar népnek olyan vagy legalább ahhoz fogható életminőséget kell biztosítsunk, mint amilyen Európa
