Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
1212 Ezek a jogalkotási törvény hatályos rendelkezései sz erint törvény formájában nem - vagy csak egyes részelemeiben - rendezhetők, illetőleg jelentős részük elsősorban nem, illetve nem csak jogszabályi rendezést igényel. Ha az előkészítő szakmai fórumok által megerősített vagy épp általuk felvetett fejlesztési célkitűzésekből csupán a törvényalkotás szabályai szerinti jogi normákba rendezhető javaslatokat vesszük figyelembe, akkor jelenleg nem a felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdéseiről, rövid és hosszú távon megvalósítandó célkitűzéseiről vitatkoznánk , hanem csak arról, ami ezekből itt és most, 1995 őszén a törvényi szabályozás követelményeinek megfelelően, az azonnali végrehajthatóság előfeltétele alapján szabályozható, például a felsőoktatási törvény konkrét módosítása formájában. Ezért nem érzem meg alapozottnak azokat a felvetéseket, amelyek szerint a kormány a könnyebb utat választotta, amikor fejlesztési törvény helyett országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, hogy ez a felsőoktatás degradálását jelenti, hogy ezzel a kormány csupán e gy feladatot akar kipipálni - ahogy sokszor fogalmaztak képviselőtársaim , anélkül, hogy érdemi fejlesztésre kerülne sor - és még folytathatnám a sort. Nem tudom ezeket a véleményeket elfogadni, és szerencsére a vita nem is csak erről folyt, hanem azokról az érdemi kérdésekről, amelyekben ugyan lehet különböző az álláspontunk, de amelyek valóban a felsőoktatás fejlesztésének a kérdései. Kit és mire kötelez ez a határozat? Először is magát az Országgyűlést arra, hogy ezt követően a felsőoktatást érintő törv ényjavaslatokat abból a szempontból is vizsgálja meg, hogy összhangban állnake, szolgáljáke a határozatban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását - legyen szó akár a költségvetési törvényről, akár az államháztartási, a kincstári tulajdonról szóló, va gy éppen a felsőoktatási törvény aktuális módosításáról. A kormányt is kötelezi, hiszen azt vállalta a kormány, amikor ezt a javaslatot terjesztette a Ház elé, hogy most - és nem később - megfogalmazza a felsőoktatás fejlesztésének célkitűzéseit tartalmazó előterjesztést, az egyes kérdésekben zajló szakmai viták ellenére és a felsőoktatást is érzékenyen érintő gazdasági helyzetben. Vállalta, hogy ezeknek a célkitűzéseknek elfogadása esetén a felsőoktatással kapcsolatos tevékenységében e célok megvalósításár a törekszik. Azonkívül a kormányt az is kötelezi, hogy a célkitűzésekből a legsürgetőbb elemeket azonnal beépíti a felsőoktatási törvénybe, és azt a Ház elé terjeszti 1996. április 30ig, illetve, hogy - túl az 1993as törvény módosításán - megfogalmazza a z országgyűlési határozat végrehajtását szolgáló és számonkérhető cselekvési tervét és jogalkotási programját. Végül vállalta a kormány, hogy minderről rendszeresen beszámol az Országgyűlésnek. Ezért tehát joggal gondolom, hogy az előterjesztő által is tám ogatott módosító indítványok alapján kiegészíthető határozat elfogadásával jelentős lépést teszünk abba az irányba, amely a feltételek megteremtésével összhangban a felsőoktatás célirányos fejlesztését indítja el. A javaslat általános vitája és a benyújtot t módosító javaslatok számos olyan kérdésre hívták fel a figyelmet, amelyek a rövid és hosszú távú cselekvési terv és jogalkotási program megfogalmazásakor még abban az esetben is hasznos segítséget jelentenek, ha ellenvéleményt fogalmaztak meg, vagy ha ép pen egymásnak is ellentmondó szakmai megközelítési módokra hívták fel a figyelmet. Ezt nem az udvariasság mondatja velem, hanem az a tény, hogy az országgyűlési határozat végrehajtását jelentő valamely jogszabály megalkotása során is számonkérhető lesz az itt elhangzó vélemény indokolatlan figyelmen kívül hagyása. E gazdag vitából csupán néhány, általam fontosnak tartott kérdést emelnék ki: a hallgatói létszám emelése és az esti, levelező tagozat, a távoktatás fejlesztése. Többen utaltak a két célkitűzés ö sszekapcsolásából származó veszélyekre, felemlegetve az ötveneshatvanas évek negatív tapasztalatait. Szándékunk szerint egyrészt nem erről szól az előterjesztés, másrészt alapvetően megváltoztak az esti és levelező képzés és az azóta megerősödött távoktat ás motívumai. Az ötvenes évek számos ok miatt bekövetkezett szakemberhiánya és ennek gyors, a minőség rovására engedményeket tevő kielégítése az esti és levelező képzést az első felsőfokú alapképzettség megszerzésének meghatározó súlyú képzési formájává te tte. A hetvenes, de főként a nyolcvanas
