Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Kirszti Kolle Grondahl, a Norvég Királyság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1198 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csupán nagyon röviden szeretnék néhány szót szólni erről a rendeletről. Nem szoktunk túl sokat beszélni róluk, itt mégis különleges jelentősége van ennek az országgyűlési döntésnek, hiszen mindannyian tudjuk, hogy vannak egyszerűbb és vannak összetettebb, kettős adóztatást elkerülő határozatok. Így van ez, hiszen egy olyan légkörben, amikor számos általános politikai kérdés vetődhet fel, egy olyasminek, ami a gazdaságra, a kereskedelemre, az apró lépésre vonatkozik, megnő saját jelentősége. Ko molyan mondom azt, hogy az ilyen lépések - mint egy ilyen országgyűlési határozat is - óriási mértékben segíthetik azt, hogy a két ország között a kereskedelem, a gazdasági csere a legnormálisabb mederben folyjék és ez nemcsak a vállalkozásokra érvényes, h anem az állampolgárokra is; és természetesen azért is rendkívül fontos egy ilyen határozat, mert nagyon sokakat érint. Vannak természetesen olyan országok, amelyekkel hasonló megállapodásokat kötünk, ahol vannak néhány százan azok, akiket ez közvetlenül ér int és vannak olyan országok - és ezek közé Románia bizonyára besorolható , amelyek esetében sok ezer állampolgárról lehet szó. (17.20) Azt is szeretném kiemelni, hogy egyaránt kívánták ennek a megállapodásnak a mielőbbi országgyűlési megerősítését mind a romániai román, mind pedig a romániai magyar állampolgárok, szervezetek és vállalkozások, hiszen a közös vállalatok, amelyek a két ország állampolgárai között létrejöttek, azok - hogy úgy mondjam - nem nagypolitikai kérdésekben gondolkoznak, hanem termész etesen az ilyen úgymond egyszerűbb, de rém fontos gazdasági csereügyekben. Végül hadd említsem meg, hogy én örülök annak, hogy ez a megállapodás most itt van előttünk és remélhetőleg támogatni fogjuk. Talán jobban örültem volna, hogyha 1993nál hamarabb ír juk alá Romániával, és jobban örültem volna, ha ennél hamarabb kerül sor az országgyűlési szavazásra. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kelemen András úrnak, a Magyar Demo krata Fórum képviselőjének. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az együtt felvezetett témák közül a 12/b ponthoz szeretnék hozzászólni. Engedjék meg, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló már 1993ban aláírt egyezménynek a magya r Országgyűlés elé kerülése alkalmával rövid említést tegyek a törökmagyar kapcsolatépítésről, mivel ennek válhat állomásává a H/1405. számú országgyűlési határozati javaslat. A más anyaggal történő együtttárgyalás ténye is jelzi, hogy Magyarországon még mindig történelmi közhelyek és az átmenő forgalommal kapcsolatos felszínes tapasztalatok uralják a fogalmi mezőt, ha Törökországról esik szó. Még politikusok sem látszanak tudatában lenni annak, hogy Törökország nem a János vitézben ábrázolt mesebeli orsz ág valahol a világ végén, hanem a délkeleteurópai és egyben a közép- és közelkeleti három nagy térség egyik erős kulcstényezője, és e geopolitikai helyzetének megfelelve az átfogó biztonsági struktúrákban sokkal nagyobb a szerepe, mint ahogy azt nálunk f elbecsülik. Ugyanakkor jeleznem kell, hogy a török gazdaságban is nagy lehetőségek rejlenek. Az amerikai gazdasági szakértők az ankarai fizetésimérleghiány és az ország külső adósságai ellenére is arra hívják fel a State Department figyelmét, hogy fokozot tabban figyelje a törökországi gazdasági lehetőségeket, szerintük ugyanis a hatvanmilliós lakosságszámhoz közelítő Törökország nemcsak egyes iparágakban meghatározó a nemzetközi gazdaságban, hanem az amerikai terminológiával nagy emelkedő piacoknak, "Big E merging Market"eknek egyike. Egyúttal azonban a nyugati gazdaságnak legnagyobb közvetítője Törökország a közel- és középkelet, valamint a Kaukázus és KözépÁzsia felé. Mégis az áttörés várat magára kapcsolatainkban - és ezzel mi vesztünk többet.
