Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Francz Rezső (MSZP) - a népjóléti miniszterhez - "Miért nem jött létre eddig a baleset-biztosítási ágazat, és miért kívánja a kormány a munkaadókra hárítani az állástalan orvosok bérét?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
1160 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Kökény Mihály államtitkár úr válaszol. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Valóban, az Országgyűlés korábba n rögzítette, hogy harmadik biztosítási ágként egy balesetbiztosítási ágat kell létrehozni, és így átmeneti szabályként került a munkavédelemről szóló törvénybe, hogy a foglalkozásegészségügyi ellátást az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. Az azonb an ma már kétségtelen, hogy a balesetbiztosítási ágazat létrehozása mindenképpen pluszforrást igényelne, amely vagy a két működő alap terhére teremthető elő vagy a jelenleg is rendkívül magas járulékszint további emelését tenné szükségessé. Olyan időszakb an kívánjuk tehát létrehozni a baleset biztosító ágazatot, amikor a járulékok mértékének csökkentése mellett is el lehet különíteni forrásokat az ilyen szolgáltatások finanszírozására. Azzal tisztában vagyunk, hogy az üzemorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosok száma jelenleg nem elégséges a megváltozott foglalkozásegészségügyi feladatok elvégzésére, ezért a konkrét tapasztalatok alapján a Magyar Orvosi Kamarával és a szakmával együttműködve enyhíteni kívánjuk a rendelet előírásait, és megfelelő felkész ülési időt biztosítunk az e területen dolgozó orvosok átképzéséhez. Ami pedig a térítési díjakat illeti, azok a feladat munkaigényességi mutatóinak megfelelően alakultak, és összhangban vannak egyéb alkalmassági vizsgálatok - például lőfegyveralkalmasság, gépjárművezetői alkalmasság - korábban megállapított díjtételeinek mértékével. Hozzá szeretném azonban tenni, hogy ezek az összegek a szolgáltatás ajánlott díjtételei, és ettől - a jogszabály szerint - a szerződő felek megállapodásban eltérhetnek. Köszön öm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Képviselőtársamat illeti egy perc időtartamban a szó. Tessék! FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Az már tisztán látható, hogy megint csak néhány élelmes cég fog ezzel igazán jól járni, hiszen nem ritka az, amikor "hird etésekkel" üzemorvosi tevékenységet vállalnak anélkül, hogy a jogosítványaik meglennének. Másrészt rendkívüli módon sérelmezem a közzétett tarifákat, mert nagyon sok helyen alkalmat kínált arra, hogy egy árkartellt alakítsanak ki. Ebből kifolyólag ennek a kormánydöntésnek a nagyságrendje - a 4 millió munkavállalót figyelembe véve - 1520 milliárd forintot tenne ki, ha a kormányrendelet mellékletében alkalmazott tarifák szerint alkalmaznák. Arról nem beszélve, hogy akár a helyi adók tekintetében, akár más mó don a munkáltatók bérjellegű költségeinek nagysága oly mértékű, hogy ez nem éri el azt a kívánt célt, amit a tbjárulék csökkentésével el akarunk érni. Ha az egyik helyen ezt csökkentjük, ugyanakkor a másik helyen más érvekkel, más terhekkel, amit adtunk, azt visszavesszük. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Államtitkár úr kíváne reagálni? (Dr. Kökény Mihály: Igen.) Tessék! DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Igen röviden, tisztelt elnök úr. Éppen az ilyenfajta árk artellszerű képződmények letörése érdekében változtatunk a rendeleten, együttműködve a szakmával; hozzátéve, hogy a képesítési előírásokat korábban a szakma kívánta ilyen szigorúan meghatározni. Egyébként a megjelent rendeletek nyomán megindult a privatizá ció, alakultak orvosi vállalkozások a foglalkozásegészségügyi szolgáltatások végzésére. Tapasztalataink szerint a munkáltatóknál a változások akkora kiugró kiadásnövekedést már csak azért sem okoznak, tisztelt képviselő úr, hiszen
