Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS, az MDF, a KDNP
1125 Egy másik nagyon lényeges kérdés a légi közlekedés, a repülés piacfelügyelete, ami egészen speciális igényeket i gényel. Miként létezik bankfelügyelet, biztosítási felügyelet vagy tőzsdefelügyelet - amelyek szintén speciális ágazatok , célszerű lenne, ha ezt a tevékenységet is valamiféle speciálisan képzett magyar légügyi hatóság látná el, mégpedig törvényben rögzít ett felhatalmazás alapján. Ez hiányzik az anyagból. Egy másik gondolat: A törvénytervezet rendelkezik ugyan a koncessziók feltételeiről is, de pontosan a terület speciális jellege követeli meg a tervezet gondosabb összevetését a koncessziós törvény előírás aival. Aggályosnak tartjuk ugyanis az állami feladatok tervezett koncesszióba adását. A koncesszió a befektető részére tőkemegtérülési lehetőség, amely független a felhasználó érdekeitől. Előadódhat olyan eset, hogy a befektető ellenérdekelt a hazai felhas ználóval szemben, és ezt az ellenérdekeltséget az állam szavatolja a saját vagy többségi tulajdonú gazdálkodó szervezeteivel szemben. Ennek jellemző példája a 45. §, amely a jelenlegi gyakorlatot próbálja meg szentesíteni, nevezetesen ezeket a jogokat az á llam nevében a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vagy közismert nevén az LRI gyakorolja, amely maga is folytat koncessziós tevékenységet, például földi kiszolgálást, '96tól várhatóan vámmentes boltok üzemeltetését vagy valutaváltást. Az LRI ezen tevé kenységéért természetesen saját magának koncessziós díjat nem fizet, ezáltal nem azonos feltételekkel vesz részt a versenyben, mint a piac többi résztvevője. A jövőbeni helyzetet illetően a repülőtérfejlesztés kapcsán pedig egyenesen megmosolyogtató ez az egész szabályozási rész, ugyanis a törvény hatálybalépése előtt írták alá a katonai ADC és az LRI között a FerihegyII. fejlesztésére vonatkozó szerződést. A szerződés szerint az ADC az üzemeltetésre egy társaságot hoz létre - ez a magyar társaság , ez a társaság gyakorolja a koncessziós jogokat. A törvénytervezet és a szerződés alapján az állam semmiféle kontrollal nem rendelkezik a koncessziós jogok gyakorlását illetően. Röviden: az állami feladat végrehajtására kijelölt LRI, mint költségvetési szerv sz erződik az ADCvel, létrehozzák a magyar társaságot, és nem valósul meg a törvénytervezet 4. § (1) bekezdése, mert az abban megnevezett szervezet már eladta a jogokat. Talán humorosnak nevezhető a (2) és a (3) bekezdés is ez esetben, mert az abban előírt p ályázati kiírás már túlhaladottá vált. A törvény hatálybalépését megelőzően az állam több mint egy évtizeddel előre elkötelezte magát ezen kötelezettség anyagi következményeivel egyetemben. Mint azt az előzőekben már említettem, a Magyar Köztársaság légter ét gyakorlatilag két szervezet felügyeli: egy polgári és egy katonai szervezet. Vitathatatlan, hogy a legtöbb európai országban ez a gyakorlat, azonban az Egyesült Államokban például egységes a forgalomirányítás. Költségvetési szempontból megfontolandó leh etne ezen gyakorlat követése, hiszen egy rendszer fenntartása olcsóbb. (10.50) Ezáltal a honvédelmi költségvetésből erre felhasznált összeg más honvédelmi célra válna átcsoportosíthatóvá. A légiforgalmi irányítás, különösen a délszláv légtér korlátozott ig énybevehetősége miatt, légterünkben többletigénybevételt jelent, így ez eltartja önmagát, sőt többletárbevételt is eredményez. Jelenleg ez a bevétel azonban nem folyik be az állami költségvetésbe, mert ezt a tevékenységet az LRI végzi. Tisztelt Képviselőtá rsaim! A törvénytervezet a feladatokat számos esetben általánosan és elnagyoltan jeleníti meg. A konkrét feladatok lebontása, felelősségi körökhöz való rendelése számos esetben hiányzik mind a tervezetben, mind a kormányrendeletben. Ezen szervezetek viszon t léteznek, nem látom akadályát, hogy legalább a kormányrendeletben nevesítsék azokat.
