Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
12 Látjuk ezt a szellemi centralizációt a közszolgálati televízió ü gyében és általában a médiaügyben, és azt is láthatjuk, hogy valóban, az ellenzéki pártokkal folytatott tárgyaláson Horn Gyula miniszterelnök úr mutatott készséget a médiatörvény konstruktív megoldására. De a birodalom másnap visszavágott, és az egyetlen m a még meglevő másfél órás rádióműsorból a felelős szerkesztőt fölmentette, hogy megmutassa, ki az úr a háznál. Lehetetlen helyzetbe hozza - és erről már Pető Iván szólt - az önkormányzatokat, és számomra rendkívül érdekes az az államháztartási reform, amel y egy alrendszert nem kivisz a központi költségvetésből, hanem becibál oda. Én ezt nem így gondoltam annak idején. Lehetetlen helyzetbe hozza ez a centralizáció a pártokat. Ennek eredményeként arról nem esik szó - csak itt a finanszírozásná l , hogy a költségvetésből ki mit kap, de az alapítványok titkosak, nem tudjuk, ki kit támogat. Világos, hogy nem esik sok szó arról, hogy nem az állami tulajdon bérletéből, hanem az íróasztal bérbeadásából vannak bevételek. Lehetetlen helyzetet teremtünk - elnézést, itt egy szocialista képviselőtársunk mondására kell utalnom: ha Berecz elvtárs tudta volna ezt a technikát, hamarabb engedélyezi a többpártrendszert... (Taps az ellenzéki padsorokban.) Lehetetlen helyzetbe hozzuk a dolgozó emberek tömegeit, ak iknek a szocializmus időszakában a közvetlen bérbe a termelékenység növekedésével arányban álló közvetlen bért soha nem adták oda, de a közvetett rendszerekben az állami elosztó szférán keresztül igen. Ezért van ma az az abszurd helyzet, hogy a bér már csa k 45 százalék, és 55 az állami elosztó rendszer. (15.50) De, tisztelt képviselőtársaim, kétszer ugyanazt a bért nem lehet elvonni ugyanattól a dolgozótól, hogy tudniillik bérben sem adom oda, de a szociális ellátórendszerbe bevittet is megvonom tőle. Ezek azok a problémák, amelyekkel nagyon nehezen tudunk szembenézni. S itt találunk egy olyan pontot, amelyet a legrosszabb ómennek látunk, hogy miközben ezek a lépések megtörténnek, tudatosan, kiszámítottan és célratörően ugrasztják egymásnak a társadalom külö nböző rétegeit: a nyugdíjasokat az aktív dolgozókkal, az értelmiséget - gondoljunk csak a 44 százalékos tbjárulékra - a fizikai dolgozókkal, a várost és a vidéket az önkormányzati finanszírozás révén is, az orvost a beteggel, a rendőrséget a civil szféráv al, mert egy lepusztuló rendőrségben természetesek az atrocitások, és a rendőrségellenes hangulat az egész közrend felbontásával fenyeget. Miniszterelnök Úr! Mi itt látjuk az igazi problémákat, amelyekről majd tárgyalni kell ebben a parlamentben. S messzem enően nem vagyunk olyan optimisták, mint ez az ön beszédéből elhangzott, de olyan pesszimisták sem, mint a koalíciós partner kritikájából és megleckéztetéséből kihallott. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szeker es Imrének, a Szocialista Párt frakcióvezetőjének. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A következő egy év fordulópontot hozhat az ország életében (Zaj, derültség az FKGP padsoraiban.) , mert olyan ügyek és feladatok állnak előttünk, a melyekre közösen vállalkozhatunk: az alkotmányozás, az állam teljes háztartásának átalakítása, a gazdasági és a pénzügyi viszonyok teljes átrendezése. Ezeket a lényeges változásokat kívánja és szeretné a szocialista képviselőcsoport, ha itt, az Országházba n érdemi és szakmailag megalapozott vitában, közösen formálhatnánk. Az a szándékunk, hogy a kormány az eddigieknél jóval határozottabban és jóval hatékonyabban készítse elő ezeket az ügyeket és teljes felelőssége tudatában intézze a kormányzás teendőit. Tu datában vagyunk annak is, hogy évtizedes gondokat kell megoldanunk, és azt is tudjuk, hogy nagyon hosszú munka áll előttünk. Vitáink pontosan a helyzet bonyolultságából, szövevényességéből és a sokféle alternatívából alakultak, de ezek a viták nem mentenek fel bennünket a cselekvés
