Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF - ELNÖK (dr. Salamon László): - BRETTER ZOLTÁN, az SZDSZ
104 Ez igaz a normatív finanszírozás tervezetének a megfogalmazására, igaz az integrá cióra vonatkozóan is. Szintén itt kell azt említenem, miszerint mindeddig nem volt jellemző, hogy a Művelődési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a felsőoktatási szféra képviselői, jelesül a Magyar Rektori Konferencia együtt tudtak volna dolgozni közös célok érdekében. Én ezt üdvözlendőnek tartom, és úgy gondolom, hogy ezek az irányok azok, amelyek már megvannak az országgyűlési határozattervezetben, s ezek azok, amelyek miatt el kell fogadni, s ezek azok, amelyek megvalósulóban vannak. Néhány szót arró l is szólnék, melyek azok a problémák, amelyek érzésem szerint nem fogalmaznak elég világosan. Melyek azok a pontok, amelyek nem fogalmaznak világosan, vagy mi az, ami hiányzik az országgyűlési határozattervezetből? Úgy gondolom, hogy a képzési szintek kér désében - nem úgy, ahogy ezt Dobos Krisztina említette, hanem éppen ellenkezőleg - határozottabb álláspontot kell elfoglalni. Igenis cél az, hogy a magyar felsőoktatás a képzési szintek tekintetében igazodjék a fejlett felsőoktatással rendelkező országokho z. Ez nem jelenti azt, hogy főiskolákat bezárunk, éppen ellenkezőleg, hiszen a képzési szintek azt jelentik, hogy független az épület típusától az, hogy milyen képzés folyik az adott intézményben. A minőség határozza meg a képzés színvonalát, és nem pedig az, hogy milyen épületbe megy be a hallgató. Ezt a két kérdést világosan el kell tudni választani egymástól: ez a képzési szint, és ez az, ami független az épület típusától, attól, hogy az főiskolai vagy egyetemi épület. Úgy gondolom, ebben a kérdésben az országgyűlési határozat még világosabban fogalmazhat. Még világosabban fogalmazhat az országgyűlési határozat a finanszírozási tanács létrehozásában, még világosabban fogalmazhat a közalapítványi forma fölajánlásával kapcsolatosan. Itt érkezem el ahhoz, am it talán az országgyűlési javaslatból hiányzó elemnek tartok: ez a gazdasági önállóságnak az egész kérdésköre. Úgy látom, hogy jelen pillanatban a magyar felsőoktatásban párhuzamos rendszer alakult ki, ugyanúgy, ahogy egyébként az egész magyar gazdaságban. Létezik egy állami szektor államilag finanszírozva, és létezik egy magánszektor, amely a piacra termel úgymond, amely a piaci keresletet szívja föl, és a két dolog nem találkozik egymással, egy épületen belül sokszor, éppen azért, mert az intézményeknek n incs meg az az önállóságuk, hogy az a forrás, amit a piacon be tudnak szerezni vagy fel tudnak kutatni, az állami szektorban vagy az állami részben érvényesüljön. Arról van szó, hogy lehetővé kell tenni: az intézmények szabadon fölhasználhassák ezeket a fo rrásokat, különös tekintettel akkor és arra, ha azt mondjuk, igen, célunk az, hogy az intézmények önálló és saját forrásokat kutassanak föl. Célunk az, hogy ne állami függőségben tartsuk ezeket az intézményeket, hanem ilyen értelemben a gazdasági önállóság uk és a gazdasági autonómiájuk is növekedjék meg. Ezzel kapcsolatosan merül föl még egyszer a közalapítvány, hiszen ez egy forma - amit fel lehet kínálni a felsőoktatási intézményeknek, egyes helyeken ennek a kipróbálása már folyik is , amely alkalmas arr a, hogy ezeket az önálló forrásokat is valahogy becsatornázza. A végén szeretnék kiemelni két pontot, mely az országgyűlési határozatnak a második, illetve ötödik pontja. Az országgyűlési határozat második pontja arról beszél, hogy december 31éig meg kell alkotni a törvénymódosítási csomagot, ami nemcsak a felsőoktatási törvény módosítását jelenti, hanem egyéb törvényekét is és rendeletekét is. Úgy gondolom, hogy ezzel együtt fogadható el az országgyűlési határozat. Ez a második pont a garancia arra, hogy valóban a normák is megjelennek, és nem csupán az országgyűlési határozattervezet mai formája. A másik az országgyűlési határozat ötödik pontja - ez szokás. Nagyon sokan nem igazán becsülik ezt az ötödik pontot, én a magam részéről rendkívüli módon; éspedi g arról van szó, hogy kétévenként a kormánynak a fejlesztésről és az országgyűlési határozat irányelveinek
