Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
97 kulturális és művészeti képzésre korlátozza, és csak ezekre a szakokra felvételizhetnek a kisebbségek anyanyelvükön. Ezzel tulajdonképpen a Bolyai Egyetem mint önálló magyar intézmény visszaállítá sának a lehetősége elszállna. A román szenátus mindezt a javaslatot megtoldotta azzal, hogy a törvény általa megszavazott változata kötelezővé teszi román tannyelvű iskolai osztályok működtetését minden helységben, függetlenül attól, hogy vane román jelen tkező vagy nincs. Néhány szemelvény a törvényből: A törvényjavaslat 8. §ának (1) bekezdése azt mondja, hogy a román nyelv - mint hivatalos nyelv - tanulása és elsajátítása az iskolákban kötelező minden román állampolgár számára, függetlenül nemzetiségétől . Ez a passzus tehát nem pusztán a román nyelv tanulmányozását, hanem elsajátítását mint egy befejezett folyamatot tenné kötelezővé, ami felháborító és tulajdonképpen elfogadhatatlan a magyar kisebbség számára. A magyar anyanyelvű oktatást ez a törvény kiv ételként kezeli, magyarul csak kivételesen lehet tanulni az iskolában. A törvény 118. §a azt mondja, hogy a gimnáziumi és líceumi fokozatokon a románok történelmét és Románia földrajzát román nyelven tanítják, a vizsgákat ezekből a tárgyakból román nyelve n kell letenni. Kötelezővé teszi, hogy a felvételi vizsgák is a műszaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági oktatásban román nyelven történjenek. Ezzel tulajdonképpen a szabad anyanyelvi oktatás lehetőségétől zárja el az ott élő magyar kisebbséget. Az RMDSZ szenátorai tiltakozásképpen kivonultak az ülésről a törvény megszavazásakor. Ugyanezen törvény képviselőházi megszavazását megelőzően a romániai magyarok egy hét leforgása alatt félmilliónyi aláírást gyűjtöttek egy olyan alternatív törvénytervezet támogat ása érdekében, amely figyelembe veszi a nemzeti kisebbségek oktatási hagyományait és igényeit, és megfelel a kisebbségek alkotmányban rögzített jogainak, valamint a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak. Az utóbbi törvénytervezet nem került a rom án törvényhozás napirendjére, de még bizottsági megvitatásra sem érdemesítették. Tisztelt Ház! Amennyiben ezt a törvényt elfogadják Romániában, ezzel nemcsak az Erdélyben élő magyar kisebbséget, hanem minden magyart méltóságában sértenek meg. Ezért a Fides z Magyar Polgári Párt felhív minden politikai erőt arra, hogy kétoldalú és nemzetközi kapcsolatait mozgósítva tegyen meg minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy az európai normákat sértő, a magyar kisebbséget fenyegető törvény ne váljon Romániában h atályos joggá. A magunk részéről - nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva - mindent meg kívánunk tenni ennek érdekében. Felhívjuk a Magyar Köztársaság kormányát, hogy ne csak a látványosnak szánt gesztusok szintjén, hanem az oktatási minisztériumok és a g yakorlati együttműködés szintjén is azonnal tegyen meg mindent annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Romániára, vigye a kérdést a nemzetközi fórumok elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra mega dom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A kormány osztja mindazokat az aggodalmakat, amelyeket Szájer József frakcióvezető úr az imé nt felsorolt, és meg is tette már az eddig lehetséges lépéseket annak érdekében, hogy változtasson ezen a kialakult helyzeten. Diplomáciai úton mind Bukarestben, mind Budapesten szóvá tettük a tanügyi törvénynek a szenátus á ltal elfogadott változatát, amely - hadd tegyem hozzá - lényegesen rosszabb, kedvezőtlenebb, korlátozóbb jellegű, mint az a szövegváltozat, amit a képviselőház fogadott el, noha