Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
95 A másik út Európában alakult ki. A náci Németország nyugati fele, majd később Spanyolország és leginkább Portugália járt ezen az úton. Hiába hadonászott pisztolyával Tejero ezredes a madridi parlamentben, Salazar utá n is hiába lett miniszterelnök a maoista González, az európai szellemiség és tradíció erősebbnek bizonyult. Az évezredes fejlődés Európában a demokratikus jogállamiságot olyan értékké emelte, hogy minden más átalakulás csak ennek keretei közt nyerhet értel met. Magyarország és a középeurópai volt szocialista országok zöme ezen az európai úton indult el, hogy gazdaságát és társadalmát átalakítsa, mert a magyar jogfejlődés is Szent Istvántól az Aranybullán át a '48as és '56os forradalomig és szabadságharcig ide csatlakozott be. Nem tagadható, hogy az átalakítás türelmetlenségében és a hatékonyság bűvöletében az előző kormány is párszor beleszaladt az Alkotmánybíróság karjaiba, például a kárpótlási törvény és az igazságtételi törvény kapcsán, de igyekezett ok ulni a történtekből és jobb előkészítéssel elkerülni a csapdákat. Sajnálatos, hogy a jelenlegi kormány a Bourbonrestauráció szindrómája szerint semmit sem tanult a mi hibánkból, de ha nem is semmit, ám túlságosan is keveset felejtett részben a saját maga, részben pártállami elődei kormányzási módszereiből. A pánikszerűen a parlamenten áthajtott úgynevezett stabilizációs csomag 21 törvényénél hiába hangsúlyoztuk, hogy alkotmánysértő módon a legjobb cél sem közelíthető meg, maximum obstrukcióval vádoltak meg , ahelyett, hogy megszívlelték volna mondanivalónkat. Az Alkotmánybíróság eddig két ízben, a televízió és az egyetem létszámleépítésénél már kimondta az alkotmányellenességet. Most a Magyar Demokrata Fórum a törvény kihirdetése napján négy kérdésben az Alk otmánybírósághoz fordult, nem a reformok és nem a stabilitás ellen, hanem a jogbiztonság alkotmányos garanciáinak védelmében tett kezdeményező lépést, mert mély meggyőződésünk, hogy a családok alkotmányban rögzített szerzett jogai, illetőleg az állampolgár i jogegyenlőség, az önkormányzati szuverenitás, az ellenszolgáltatás nélküli tbjárulékkivetés és a személyiségi jogok feláldozása árán nem lehet Európához illeszthető gazdaságot és társadalmat építeni. Európába nem az ázsiai módszerekkel vezet az út. Remé ljük, hogy az Alkotmánybíróság döntése stílusváltásra készteti a kormányt. A köztársasági elnök úr pedig újraválasztásában megtalálja azt a szuverenitását, hogy fel tud és fel mer lépni előzetes normakontrollért a továbbiakban - ahogy most is kértük tőle , és ekkor szeptembertől remélhetőleg egy jobb szellemiség fog hatékonyabban működni ebben a parlamentben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtt rendkívüli ügyben felszól alásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtá rsaim! Tegnap este a Magyar Szocialista Párt frakciója lezárta Bokros pénzügyminiszter úr 16 millió forintos végkielégítésének ügyét. Maga a pénzügyminiszter úr is kijelentette, hogy ő is lezárta, miniszterelnök úr is lezárta, tehát minden érintett lezárta , kivéve egy érintettet, a magyar népet. Ezért én úgy gondolom, hogy hiába zárta le a pénzügyminiszter úr és a miniszterelnök úr a 16 millió forint kérdését, vissza kell rá térnünk, mégpedig abban a relációban, hogy mindenekelőtt felszólítjuk a pénzügymini szter urat arra, hogy azt a munkaszerződést, amelynek alapján ő jogszerűnek véli a 16 millió forint végkielégítést, tárja a közvélemény elé, hogy el tudjuk bírálni, valóban jogszerűe a 16 millió forint felvétele, ugyanis minden munkajogi és polgári jogi s zabály ellentmond ennek a feltételezésnek, hiszen a végkielégítés abban az esetben jár, ha valakit elbocsátanak a munkahelyéről, nem akkor, ha valakit feljebb helyeznek az akkori munkaköréből,
