Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
56 Én nem vindikálnám azt a jogot magamnak, hogy azt mondhassam, hogy egyetlenegy olyan magyar levéltári anyag sincsen, ami kivihető. Mert én azt gondolom, lehet, hogy vannak olyan fontos levéltári anyag ok máshol, amelyeket érdemes cserélni. Tehát nem arról van szó, hogy ajándékozás céljából kiviszünk valamilyen levéltári anyagot és otthagyjuk véglegesen, hanem arról van szó, hogy a megfelelő szakmai ellenőrzéshez mérten valamilyen fajta lehetőséget bizto sítok ehhez. Ez nem a miniszteri hatáskör lesz, pontosabban nem önmagában egy miniszteri hatáskör, hanem nyilvánvalóan egy ezt megelőző értékelési, véleményezési folyamat után megtörténő miniszteri engedély. Úgyhogy én azt gondolom, ezt a különbséget meg l ehet tenni. Fontolják meg az előterjesztők, hogy érdemese megtenni, hiszen azt gondolom, hogy a magyar nemzeti értékeket szolgálná egy ilyenfajta lehetőség fenntartása. Az utolsó megjegyzésem tulajdonképpen annyi, hogy ha jól láttam, más módosító indítván yokban - kettőben is szerepel, ezért azt gondolom, mind a kettőt össze kellene vonni és ilyen formában egy harmadik vagy negyedik módosító indítványt kellene beadni a bizottságban, ez pedig arról szólna - ahogy mások is javasolták , hogy az engedély mind ig előzetesen történjen meg. Tehát ne utólag, mert erre is van mód, erre is ad lehetőséget a törvény. Tehát előzetes engedélyre van szükség. Ez az egyik, amit mondani szeretnék. A másik pedig csak egy nyelvi formula. Azt gondolom, hogy a jogszabályi szöveg be inkább a lehet szót vegyük be, erre vannak példák a törvény e szakaszában is, és cseréljük fel azzal, amit a törvényjavaslat eredetije javasol. Tehát összefoglalóan még egyszer annyit: azt gondolom, lehetséges olyan megoldás, ami a levéltári anyagunk vé delmét és bővítését szolgálja, és ez pedig azzal lehetséges, ha lehetőséget teremtünk a megfelelő szakmai kontrollal arra, hogy bizonyos levéltári anyagokat elcserélhessen a minisztérium engedélyével a megfelelő szakmai kompetenciával bíró személy. Köszönö m szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, a Szocialista Párt részéről. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Kétperces reagálást kérek, ha lehet, elnök úr. ELNÖK (dr. Salamon László) : Mivel nincs további felszólaló , időben korlátlan a felszólalási lehetősége. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Azzal kapcsolatosan szeretném elmondani a véleményemet, amit Sasvári Szilárd most előterjesztett, tehát hogy csereügylet tárgya lehete levéltári akta vagy levéltári anyag. Úgy vélem, e bben Szabad professzor úrnak van igaza. Egyszeri és megismételhetetlen, ennek megfelelően még csere tárgya sem lehet. Tudniillik ez elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek igazában nincs vége. Tessék azt végiggondolni, hogy mondjuk a trianoni szerződés ó ta a Magyarországra vonatkozó egykori levéltári anyag tömegesen van az utódállamokban, saját tulajdonukban. Nyilvánvalóan Szlovákiával mi köthetünk olyan szerződést, hogy a békéscsabai szlovákokra vonatkozó iratanyag számukra nyilván fontosabb, mint számun kra, mint nekünk. Nekünk viszont fontosabb esetleg felvidéki levéltárakban őrizhető iratanyag, és akkor elkezdünk cserélgetni ebben az ügyben. Úgy látom, ez sehova nem vezetne. Itt a kutatás szabadságát kell biztosítani. Erre egyébként van mód és lehetőség . A bécsi Staatsarchivval szerződésünk van arra, hogy az ott található magyar anyagokat bármikor kutathatjuk - nem teljesen felhőtlenül, legalábbis korábban nem teljesen
