Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László):
54 "Nyilvános magánlevéltár természetes személy, valamint nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában levő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a 30. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek." Azért álltunk el az eredeti javaslattól, amelyet az eredeti módosító javaslat utolsó három sora tartalmaz, mert nyilvános magánlevéltárat de jure csak a jelen törvény hoz létre, bár de facto ezek a levéltárak, amelyekről szó van a vitában, lényegileg úgy működtek, mint nyilvános magánlevéltárak. Miután nem ismertük ezt a fajta foga lmat, ebből következőleg ez a fajta jogállás nekik nem volt kiosztható. Ezért a nyilvános magánlevéltári státusz csak e törvény hatálybalépésétől kezdve vonatkozik ezekre az intézményekre. A későbbiekben egyébként a fenntartásokat tovább is vitathatjuk. Sz abad György professzor úrnak és képviselőtársamnak szeretném mondani, a 4. §ra vonatkozó eredeti javaslatával kapcsolatban olyan kapcsolódó módosító indítvány érkezett - megtartva ennek a javaslatnak az erényeit , amely igyekszik egy picivel pontosabban fogalmazni. Őszintén remélem, képviselő úr egyetértésével fog találkozni ez a módosítás. Ezt, ha látja, nyilvánvalóan maga is megítélheti. Végül az a bizonyos 6. §, a levéltári anyagoknak a külföldre vitele. A beszélgetés során két szempont merült fel. Az egyik az, amely a levéltári anyagok kivitelét egyáltalában tiltaná, mint a nemzeti kincshez tartozó irategyüttes vagy érték kivitelét. A másik pedig, amennyiben magánlevéltárakról van szó, esetleg azt a megfontolást vetette fel, hogy nem lenne szerencsés a tulajdonjogot korlátozni, és előfordulhat olyan fajta eset is, amikor, mondjuk, valamilyen szerv, szervezet vagy hatóság, amelynek ilyen fajta irat tulajdonában van, mondjuk ajándékozási céllal egy iratot külföldre visz. A dolog természetesen vitatható. A bizottsági vitában eredetileg a kulturális bizottság is a szigorúbb álláspontot támogatta. Én csak jelezni szerettem volna, hogy ez a másik megfontolás is bizonyos értelemben előkerült és javaslat tárgyát képezte. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon Lászl ó) : Köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki szólni a részletes vitának ebben, a 6.10. pontig terjedő szakaszában? (Dr. Szabad György jelentkezik.) Szabad György képviselő úrnak megadom a szót. DR. SZABAD GYÖRGY (MDF) : Köszönöm. Úgy gondolom, ez nem felfogá s kérdése. Tudniillik a levéltári iratokat az különbözteti meg más információhordozóktól, hogy egyetlen példányban léteznek. Egyetlen példányban létező iratanyagot ajándékozásra felhasználni - ezt tegyük tilalmassá. Ez nem felfogás kérdése. Kérem szépen, B udapesten járt a svéd királyi pár. Nekem akkori tisztségemből adódóan alkalmam volt vendégül látni őket, és eszembe jutott Krisztina királynő lemondó levele, amelyet megküldött Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, eredeti példányban. Másolatot kaptak és ren dkívül örültek neki. Van olyan eset, amikor nem szabad meghajolni semmiféle követelmény, más értékrendből származó követelmény előtt. Valami, amiből egyetlen példánnyal rendelkezik az ország, az nem ajándékozható. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban. ) ELNÖK (dr. Salamon László) :
