Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
393 DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az általános vitában először szóltam a beterjesztett törvényjavaslatról, akkor meglehetősen súlyos szavakat használtam, és azt is mondtam, ha a parlament a beterjesztett formában fogadja el ezt a törvény t, akkor az MDF az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Nagy örömmel mondom, hogy a parlament egészen más formában fogadta el ezt a törvényt, mint ahogy az eredetileg be lett terjesztve. Csak megköszönni tudom, hogy a kormány valóban úgy állt hozzá az ellenzé ki módosító indítványokhoz, sőt egyáltalán a módosító indítványokhoz, hogy nem azt nézte, honnan jött, hanem elsődlegesen azt nézte, hogy mit tartalmaz. (Nikolits István: Eddig is mindig azt néztük!) Ezért a kormány, a parlament nagyon sok módosító indítvá nyunkat elfogadta, meg kell mondjam, hogy ez a törvény lényegesen jobb lett, minőségileg más lett, mint amilyen eredetileg volt. Hogy mégsem "igen"nel szavaztunk erre a törvényjavaslatra, hanem tartózkodtunk a szavazásnál, annak alapvetően két oka van. Eg yrészt tartózkodtunk azért, mert az államtitokkör meghatározásában - és azt hiszem, hogy ezt mind a két oldal elismeri - nem sikerült igazán jó megoldást találni. Be kell vallanunk őszintén, hogy annyi idő alatt, amennyi idő alatt tárgyalni tudta a parlame nt az alkotmánybírósági döntés következtében ezt a törvényjavaslatot, nem is lehetett volna sokkal jobbat. Ez "félkritika", és ez is indokolja azt, hogy miért nem "nem"mel szavaztunk a törvényjavaslatra, hanem tartózkodtunk. A másik pont, ami miatt tartóz kodtunk ennek a törvényjavaslatnak a szavazásánál, az a kormány változatlanul megmaradt - bár messze nem olyan formában, mint az eredeti javaslatnál volt - kivételezett helyzete. Végül azt szeretném mondani képviselőcsoportunk nevében, hogy tisztelt kormán ypárti képviselőtársaim ezt a tartózkodást úgy is fogadják, mint bizonyos mértékű elismerését annak a változásnak, amely változáson ez a törvényjavaslat a beterjesztése óta keresztülment. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képv iselőcsoportjának szavazatát Kőszeg Ferenc képviselő úr kívánja indokolni. (Derültség.) Három perc áll a képviselő úr rendelkezésére. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Igyekszem nem túllépni a három percet (Derültség.) , s igyekszem nem ellenzékibb indoklást mondani, mint amilyet Kutrucz Katalin képviselő asszony mondott. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos, és az SZDSZ meggyőződése szerint alapjában jól megalkotott törvényt fogadtunk el. Melyek ennek a törvénynek a legfontosabb újdonságai? Mindenekelőtt az... (Derültség.) Akkor ezt nem mondom, ezt kihúztam. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérem képviselőtársaimat, figyeljenek! KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Az a legfontosabb, hogy a törvény szövege módot ad arra, hogy vége legyen az eddigi bírói gyakorlatnak és annak a bizonytalanságnak , hogy a bíróságok egy része - tartalmuktól függetlenül - államtitoknak fogadott el mindent, amit egy tisztviselő valaha annak minősített. A törvény megerősíti az állampolgárnak azt a jogát, hogy adatigényének visszautasítása esetén - akár közérdekű adatró l van szó, akár a saját személyes adatáról - bírósághoz fordulhasson. Bizottsági módosító indítvány révén az adatvédelmi biztos felhatalmazást kap arra, hogy az adat minősítésének megváltoztatására szólítsa fel a minősítőt. Jogvita esetén nem neki, hanem a titokgazdának kell a bírósághoz fordulnia. Bár a hosszú titokköri jegyzék alapján sokan - részben a sajtó is - úgy vélték, hogy a törvény szaporítja a titkok körét; a szabályozás valójában megszünteti azt az alkotmányellenes helyzetet, amely az államot a titkok korlátlan urává tette.
