Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
387 Ha szólhatok egy szót a törvényalkotói szándékról, akkor azt kell mondanom, engem nem annyira az vezete tt, hogy az ötvenes évekbeni ítéletek kihirdetőit, az '56os ítéletek bíráit próbáljam kizárni abból, hogy belekerüljenek ebbe az átvilágító bizottságba, mert egyszerűen nem tételeztem fel, hogy nekik esetleg eszükbe jutna, hogy ide jelentkezzenek. Sokkal inkább a hetvenes, nyolcvanas évek bíráira gondoltam. (Zaj.) Aki olvasott mondjuk izgatási perekben, a hetvenes és nyolcvanas években is még sűrűn előforduló izgatási vagy közösségmegsértési perekben hozott ítéleteket, az méltán érezheti azt, hogy akik ily en ítéleteket hoztak, ilyen ítéleteket szövegeztek, ilyen ítéleteket aláírtak, azok ne vegyenek részt ennek az átvilágító bizottságnak a munkájában. (Zaj.) Hadd ajánljam a tisztelt Ház figyelmébe a Kritika áprilisi számában Kenedi Jánosnak a megdöbbentő ös szeállítását az 197072es március 15ékkel kapcsolatos megtorlásokról. Ebből, egy ítéletből egy mondatot idéznék. Azt írja az ítélet, hogy "olyan kijelentésre vetemedtek - mármint a vádlottak, azok a diákok, akik március 15ét megpróbálták a maguk szája í ze szerint megünnepelni , hogy Magyarországon még az alapvető szabadságjogok sincsenek biztosítva." Úgy gondolom, annak a húszéves főiskolásnak, aki ezt a kijelentést tette 1971ben, több köze volt és több tudása volt a jogról, mint annak a bírónak, aki a zt felháborító kijelentésként idézte, és aki, ha nem volna ez a passzus az átvilágítási törvényben, akkor minden további nélkül részt vehetne ebben az átvilágítási bizottságban. Elhangzott olyasmi is, hogy méltánytalan vagy a magyar bírói kar megsértése, h ogy ilyen passzus bekerülhetett ebbe a törvénybe. Horváth Balázs a bizottsági ülésen azt mondta, ki fogja vizsgálni, hogy hogyan kerülhetett ez be a törvénybe. Úgy gondolom, ha ez a bírói kar megsértése, akkor tekintsük a bírói kar megsértésének. Egyáltalá n nem gondolom, hogy arra volna szükség, hogy azok a bírók, akik a hetvenes, nyolcvanas években izgatási perekben ítéleteket hoztak, ne lehessenek bírák, de pont ebben a bizottságban talán nem kell részt venniük. (Zaj.) Ugyanis ez a bizottság és az, amit e z a bizottság csinál, egy morális tevékenység, abban arról van szó, hogy a bizottság megpróbálja feltárni azoknak a közéleti tisztséget viselő embereknek a múltját, akik ezt - lévén ez a múlt államtitok - megpróbálták, illetve elpalástolták. De ezt ne tegy ék olyanok, akik - és itt most már azokról a bírókról szólok, akiknek az ügyében a határozatot kívánjuk hozni - a nemzetbiztonsági bizottság előtt titkolták el a múltjukat, holott - és ez nem javukra, hanem ellenükre szól - tudhatták, hogy ez a múlt kiderí thető, mert hiszen azt nem fedi az államtitok. (Zaj.) Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem, illetve ismételjem meg: nem áll az, hogy ők a bizottság előtt feltárták a múltjukat, és a bizottság ez után és ennek ellenére jelölte őket, és ez után választotta meg őket a parlament. Inkább az történt, hogy miután nem ismerték a semmisségi törvényeket, elszólták magukat és elmondták, hogy hoztak ítéletet tiltott határátlépés ügyben. Akkor, amikor világosabbá vált, hogy miről is van szó, már ezt a kijelentést nem ismét elték meg, azt mondta Eigner bíró úr, hogy aki nem megyei bíró, hanem járásbíró volt, az nem is eshetett ennek a törvénynek a hatálya alá. Az a tizennégy ítélet, amely a semmisségi törvény hatálya alá esik, bizonyítja azt, hogy igenis járásbíróságon is hoz tak ilyen ítéletet. (Zaj.) Majdnem végezetül hadd mondjak még annyit, hogy az sem áll, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nem hívta fel a nyilvánosság előtt erre az anomáliára a figyelmet. Mécs Imrével egy nyilatkozatot tettünk közzé, amelyet az MTI kiado tt akkor, ebből egy passzust olvasok fel, amely az SZDSZfrakcióra vonatkozik. "Nyugtalanítónak tartották - mármint az SZDSZfrakció , hogy a meghallgatás során nem kaptak minden kétséget kizáró választ arra, hogy a jelöltek bírói pályafutásuk során nem v ettek részt olyan politikai jellegű ítélet meghozatalában, amelyet az 1989ben, '90ben, illetve '92ben elfogadott törvények alapján semmissé nyilvánítottak." (Zaj.) Végezetül hadd mondjak egyegy mondatot a három módosító indítványró l, amelyet ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be a határozati javaslathoz. Azt gondolom, hogy Varga Istváné a legkorrektebb tulajdonképpen, ő ugyanis azt mondja, hogy ne legyen ilyen országgyűlési határozati javaslat. Ez egy koherens álláspont. Rubovszk y Györgyé már egy kissé furcsa, mert Rubovszky György tulajdonképpen az ellenzéki állásponttal ellentétesen elismeri, hogy a bírák részt vettek olyan
