Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
370 Tehát a vita középpontjában - jelentőségének megfelelően - a közlevéltárakban őrzött anyag nyilvánosságának ügye, illetőleg az ezzel összefüggő kérdéskör állt. A törvény végrehajtásához szükséges feltételek biztosításának, a levéltárak finanszírozásána k kérdése ugyancsak jelentőségének megfelelő figyelmet kapott. Végezetül kiemelést érdemelnek a magánlevéltári anyag védelmével, továbbá a nyilvános magánlevéltárakkal kapcsolatos vélemények is. Az öt bizottságban tárgyalt módosító indítványok zöme a felso rolt kérdéskörökhöz kapcsolódott, s a kormány által beterjesztett törvényjavaslat célját, koncepcióját támogatva egyrészt az egyes rendelkezések szövegét kívánta pontosabbá tenni, másrészt a levéltári anyag védelmére és használatára, valamint a levéltárak működésére vonatkozó szabályokat szándékozott továbbfejleszteni, illetve kiegészíteni. A törvényjavaslat szövegének pontosítására irányuló javaslatok közül előterjesztőként különösen fontosnak tartottuk és támogattuk azokat, amelyek a törvény alkalmazását elősegítő fogalmakra vonatkoztak, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslattal való összhang tökéletesebbé tételét segítették. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A továbbiakban az előbb ismertetett öt kérdéskörrel kapcsolatos vélemén yekről és módosító indítványokról szeretnék részletesebben szólni, tekintettel arra, hogy ezek a törvényjavaslat céljának megvalósítása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A levéltári anyag többnyire egyedi s ezért pótolhatatlan értékű dokument umokból áll. Esetleges megsemmisülésük, elkallódásuk, az országból történő jogtalan kikerülésük ezért súlyosan károsíthatja a nemzet emlékezetéül is szolgáló forrásanyag értékét. Erre való tekintettel javasolta Szabad György és hozzá kapcsolódóan több képv iselőtársunk is a levéltári anyag végleges kinthagyása céljából történő kivitelének megtiltását. A fokozottabb védelem szükségességét a kormány elfogadja, de figyelembe véve a magánlevéltári anyaghoz fűződő tulajdonosi jogokat, végül is azt a javaslatot tá mogatja, amely a magánlevéltári anyag külföldre történő végleges kivitelét nem tiltja meg. A kormány elfogadja azokat az érveket is, amelyek a levéltári anyag épségben és használható állapotban történő fennmaradását veszélyeztető cselekedeteknek a jelenleg inél differenciáltabb szankcionálását szorgalmazták. Ezért még az év második felében előterjesztést fog tenni a büntető törvénykönyv ilyen értelmű kiegészítésére, illetőleg módosítására. Másfelől a törvényjavaslat a levéltárak egyes típusainak meghatározás ával egyrészt azt kívánta elérni, hogy kijelölje az állami tulajdonban lévő levéltári anyag átvételére és megőrzésére kötelezett levéltárak körét, másrészt biztosítsa a helyi önkormányzatok, más szervek és a magánszemélyek számára azt a jogot, hogy a tulaj donukat képező, maradandó értékű iratok megőrzéséről saját levéltárukban gondoskodhassanak. Az állami tulajdonban lévő levéltári anyagot kötelező feladatként őrző levéltárakat a törvényjavaslat általános levéltáraknak minősíti, és a Magyar Országos Levéltá r mellett ebbe a kategóriába sorolja a megyei, fővárosi önkormányzatok által fenntartott levéltárakat. Az állami tulajdonú anyag őrzésére kötelezett levéltárak, vagyis az általános levéltárak körét azonban a kormány nem kívánja bővíteni, ezért nem támogatj a a helyi önkormányzatok, ezen belül a megyei jogú városok levéltárainak általános levéltárrá átminősítésére vonatkozó javaslatokat. Nem lehet célunk ugyanis annak az 1950ben bevezetett gyakorlatnak a továbbvitele, amely a tulajdonviszonyoktól elvonatkozt atva határozza meg a levéltárak egyes típusait. Egyetértünk viszont azzal a javaslattal, amely egyértelművé teszi, hogy az egyes levéltárak között nincs függőségi viszony, ebből következően minden települési önkormányzat az általa fenntartott levéltárat kö zvetlenül felügyeli és irányítja. A törvényjavaslat célként jelölte meg annak biztosítását, hogy a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos jogok érvényesítése a személyiségh ez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg. E cél meghatározását illetően minden párt részéről teljes volt az egyetértés. A cél megvalósítását szolgáló két fontos kérdésben, így az általános kutatási időhatár időtartamának meghatározásában, valamint a kutatási korlátozás alatt álló, vagyis az általános kutatási időhatáron
