Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "Az igazat, csakis az igazat!" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
346 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 158 igen, 62 ellenszavazat és 23 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ut olsó interpellációnk következik - egyben bejelentem, hogy ennek elhangzása utánra ügyrendi kérdéseket is jeleztek képviselőtársaim. Izsó Mihály (FKGP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "Az igazat, csakis az igazat!" tárgyában ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Izsó Mihály képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, interpellációt nyújtott be Suchman Tamás privatizációs miniszterhez "Az igazat, csakis az igazat!" tárgyában. Mielőtt megadnám a szót ké pviselőtársamnak, szeretném emlékeztetni, hogy a Házszabály szerint az interpelláció tárgyát meg kell jelölni - márpedig gondolom, hogy ez a cím ennek az igénynek nem felel meg. Kérem, máskor tartózkodjék az ilyentől. Tessék, képviselő úré a szó. IZSÓ MIHÁ LY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Miniszter Úr! A tárgyra vonatkozólag sajnos azt kell mondanom, hogy meg fog felelni. Engedje meg, miniszter úr, hogy idő hiányában az írásban benyújtott interpellációmat sűrítve ismertethess em! 1995. május 23án ismételten az Alagi Tangazdaság külföldieknek történt eladása ügyében szólaltam fel. Akkor miniszter úr az 1991. évre vonatkozó törvényekre hivatkozott, és a parlament ennek megfelelően fogadta el az ön válaszát. Az általam többszörös en fölvetett ügy pedig 1993ban kezdődött. Néhány adat: A pályázat meghirdetése: 1993. február 6án történt. A benyújtás határideje: február 15e - kilenc nap. Az elbírálás ideje: február 27e - tizenkét nap. A szerződés kelte: április 9e - negyven nap. A z átírás kelte: 1994. február 20a - tíz hónapon belül, akkor, amikor sok tízezer magyar kárpótoltnak még most sem írták át saját nevükre a tulajdonjogukat. Mindez dokumentálva van. Régebben a földművelésügyi miniszter úr is kifejtette álláspontját, azt, h ogy törvénytelenül megkötött szerződések előkerítésére nincs lehetőségük. Erre az én álláspontom az: ha nincs szerződés, akkor nem is kötötték azt meg. Nos, itt van egy ilyen szerződés, amellyel külföldi vásárolt. Így érvényt lehet szerezni a jognak, annál is inkább, mert hivatkozhatom olyan miniszteri kijelentésre is, miszerint - idézem - "Magyarországon a törvény tilalma ellenére megkötött szerződések a magyar jog számára nem léteznek". Mit tilt a törvény? Magyarok 300 hektárnál, azaz 6 ezer aranykoronáná l nagyobb területtel nem rendelkezhetnek, külföldiek ennyivel sem. Külön figyelmet érdemel a vitatott szerződés pontatlansága: hiányzik például több földterület nagyságának megnevezése, így a kláraházi szőlőültetvény vagy a szobi új barackos. Szerényen meg említeném az eladási árakat is, mivel ezen árakon minden magyar állampolgár vevő lenne a vitatott földekre. Csak egy példát: Vámosmikola 144,5 hektáros területét 1 millió 950 ezer forintért, azaz hektáronként 13 458 forintért adták el, négyzetméterenként 1 forint 34 fillérért. Sorolhatnám tovább, de átlagban nem jönne ki több, mint négyzetméterenként 23 forint. Hát ennyit
