Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
22 Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszontválaszra Miklós Lászlóé a szó. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Schamschula úr említette, hogy e szektor privatizációja Európában is még a kezdetén tart. Hadd emlékeztessem őt arra, hogy a távközlés is olyan szektor volt, amely világszerte mindenütt monopolizáltan, országhatárokon belül és nemzeti tulajdonú vállalatokon keresztül folyt. Igen, a Matáv privatizációja is felült arra az akkor kezdődő világtendenciára, amely éppen a korábban említetteket kezdte lebontani, nevezetesen nem országhatárokon belül, nem nemzeti tulajdon, hanem egyfajta nemzetközi tulajdon és az ehhez kapcsolódó országhatárokon túlmutató szabályozási környezethez kapcsolódik. Ami az árakat illeti. Ez a villamos energia törvénymódosítás is arról szól - és a korábban elfogadott más törvénymódosítás is , hogy ebben az országban egy nagykereskedelmi ár van. Egy kevert ár. Következéské pp kiskereskedelmi ár az, amelyben létrejöhet különbség, amely viszont jól formulázható és képletekkel jól szabályozható. Tehát körülbelül az alakul ki, mint minden más terméknél, hogy van egy nagykereskedelmi ár és valamelyes, nem túl nagy különbségek a k iskereskedelmi árban vannak attól függően, hogy diszkont áruházban, szupermarketben vagy a sarki, közel levő kiskereskedőnél akarom az árut megvenni. Ez nem jelent megfizethetetlen különbséget, és ez a reguláció jól elvégezhető. A harmadik az európai integ ráció. Az európai integrációban mindazok az országok, amelyek már tagjai lettek az Európai Uniónak, kaptak és kapnak haladékot bizonyos tekintetben. Mondjuk, ha az energiaszektorról van szó, akkor hadd emlékeztessem Schamschula urat arra, hogy Spanyolorszá g és Portugália már az Európai Unió tagja volt, amikor a szénhidrogénipar szabályozása tekintetében hatéves követési moratóriumot kapott egészen kis ügyekben is. Ezt ugyan mi nem tettük meg, de megtehetjük minden más ügyben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szabó Ivánnak, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. (18.00) DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ebben a vitában nagyon röviden szeretnék egyké t olyan dologra reagálni, amelyet Miklós képviselőtársam itt az előbb és a viszontválaszában is elmondott. Nos, kétségtelen tény, hogy az energiaszolgáltató ügyet nagyon nehéz összekeverni az energiaszektorral mint egésszel, és ha nem beszélünk tisztán, ak kor ezek keverhető kérdések. Elhangzott itt egy kétezer milliárdos fejlesztési igény. Szeretném elmondani, hogy a kétezer milliárdos igény az egész energiaszektornak a termelési oldalában jelentkezik; és ezen nem is vitatkozom, mert ez alapvetően külföldi tőkét igényel, hiszen az energiatermelésben és a távszállításban pillanatnyilag sem nyereségágon, sem amortizációs ágon ehhez szükséges fejlesztési forrás nem keletkezik. Ezzel szemben az energiaszolgáltatásban nincs ma különösebb fejlesztési igény, és nag yon nagy a nyereségága, tehát bőven tudja fedezni a mai fejlesztési igényeket. Ezt nem szabad összekeverni az energiaszektor egészével. Minősítetten, az Európai Unióban a legtöbb helyen az energiaszolgáltatás a helyi önkormányzati tulajdonlási formát követ i, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy az érdeklődők között Magyarországon az egyes energia, elsősorban áramszolgáltatók tekintetében német városok
