Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
20 folyamatosan bírálja a kormányt azért, hogy érdemb en nem privatizál, ugyanakkor ez a módosító indítvány azt jelenti, hogy e szektorban nem lenne privatizálható vagyon, tudniillik az áramszolgáltató vállalatok 50 százaléka az MVM Rt. keretében van, ha a másik 50 százalék plusz 1 - illetve itt most az eggye n lehet vitatkozni , az állam kizárólagos tulajdonában marad, ez azt jelenti, hogy ebből a szektorból ne privatizáljunk semmit. Csak azért mondom, hogy a képviselőtársaim pontosan értsék, miről szól ez a módosító indítvány. Szalay Gábor képviselőtársunk k örbeírta és pontosan megfogalmazta azt, hogy mi az, ami miatt elkerülhetetlen e szektor privatizációja is. Én még egy dolgot tennék hozzá, és azt hiszem, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalnak érdeke fűződik ahhoz, hogy ne keverje össze a pri vatizációt és az energiahordozóknak az árát. Nem árkérdés ez, hiszen ha állami tulajdonban marad e szektor, akkor is épp olyan szükséges, hogy az energiahordozók annyiba kerüljenek, amennyiért a piacon meg lehet venni, és amennyi működési költség ezekre rá rakódik, függetlenül attól, hogy ez állami tulajdonban van vagy privatizálásra kerül. Megengedhetőnek tartják képviselőtársaim azt, hogy az állami vagyon folyamatosan vagyonvesztéssel működjék e szektorban, hogy folyamatosan lepusztuljon? Mert ha a szakmai részére térünk rá, akkor nyilvánvalóan nem igaz az, hogy a szolgáltató szektorban nincs szükség plusztőkére. Nemcsak az erőművekben, a szolgáltató szektorban is szükség van plusztőkére. És szerencsés országok azok, amelyek e szektor privatizációjánál a ma gántulajdonba adást jelentős részben, ha úgy tetszik, belföldi tőkén keresztül meg tudták valósítani - lásd NagyBritanniát. De Magyarországon nincs ennyi szabad tőke, hiszen ha lenne, járható út lenne ez a forma is. Itt olyan addicionális tőkére van szüks ég, amelynek nagyságrendjét talán jól érzékelteti az a Népszavában megjelent - még nem kész, de azért valahogy kiszivárogtatott Állami Számvevőszékbeli jelentésben található - szám, amely a következő 1520 évben 2000 milliárd forintra, 20 milliárd dollár fölötti összegre teszi az e szektorban invesztálni szükséges pénzt. (17.50) Éppen ezért tehát igen veszélyesnek és hosszú távon félrevezetőnek tartom azt, amikor a privatizáció kapcsán - úgynevezett lakossági érdeksérelem kifejezést használva , el akarjuk lehetetleníteni az energiaáremelést - ha úgy tetszik , politikai oldalról. Most arról külön nem szólok, hogy a megfelelő törvények, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvény, de közvetetten a gáztörvény is kimondja , hogy 1997ig ebben a szektorban is el kell érnünk a piaci árakat. Az egy másik kérdés, nem jelentéktelen és nem lényegtelen, hanem nagyon fontos kérdés, hogy milyen kompenzációs mechanizmusokat kell közben működtetni. Végül egy harmadik é rv, amely úgy fogalmaz, hogy kiszolgáltatják az országot. S ez a nemzeti vagyon kiárusítását jelenti. Nem hiszem, hogy olyan jellegzetességekkel bírna ez a szektor, amelyről a privatizáció kapcsán ilyen sommás véleményt alkothatunk. Meggyőződésem szerint u gyanis ennek éppen az ellenkezője igaz: e szektor privatizációja kapcsán olyan nagyságrendű külföldi tőke várható, amely az e szektorba belépő külföldi tulajdonosokat is arra ösztönzi, hogy ők maguk is tegyenek azért, hogy az európai energiarendszerekkel s zoros és szerves kapcsolatunk legyen, hogy e tekintetben is valóban integráns részei legyünk Európának. Ezért tehát nem javasolom a tárgyalt módosító indítvány elfogadását, mert az lehetetlenné tenné a szolgáltató szektor privatizálását. Köszönöm a figyelm et. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Schamschula Györgynek, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából.
